Lelépési díjjal zsarolna London
A font a dollárral és az euróval szemben is erősödött arra a sajtóértesülésre, amely szerint az Európai Parlament (EP) társulási szerződést kötne Nagy-Britanniával, és felszólítja majd Brüsszelt: adjon kiváltságos hozzáférést Londonnak az egységes
európai piachoz a Brexit után. A Business Insider úgy tudja, hogy az EP részletesen kidolgozott tervvel készül, amelyet márciusban szándékoznak elfogadni, és amely jelentősen eltér Michel Barnier-nek, az Európai Bizottság főtárgyalójának az elképzelésétől. Barnier eddig mindig azt hangsúlyozta, hogy London nem számíthat a Kanadának ajánlottaknál jobb feltételekre, ha ragaszkodik ahhoz, hogy kilépjen az egységes piacból és a vámunióból.
Theresa May brit kormányfő a tervek szerint jövő héten jelenti be, milyen kereskedelmi kapcsolatokat képzel el az EU-val, céljai elérése érdekében pedig az úgynevezett kilépési díjat fogja majd fegyverként felhasználni – értesült a Bloomberg. Magas rangú brit illetékesek a háttérben arról egyeztetnek, hogy visszatartják majd annak a mintegy 40 milliárd fontnak a kifizetését, amelyről decemberben állapodtak meg a további tárgyalások előfeltételeként, ha nem sikerül az ország számára előnyös kereskedelmi feltételeket kialkudni.
Nagy-Britannia távozásával becslések szerint évi 12 milliárd euró esik ki a 2021–27-es büdzséből. Günther Oettinger költségvetési biztos szerint Németországnak legalább évi 3-3,5 milliárd euróval kellene növelnie a hozzájárulását, amire Berlin hajlandónak is mutatkozik, ám nem minden tagállam ilyen nagylelkű. A holland kormány már jelezte, hogy nem vállal nagyobb terhet, és ugyanez a helyzet Svédország, Ausztria, Finnország és Dánia esetében is. A költségvetésről a pénteki EU-csúcson egyeztetnek.
A részletekről egyelőre annyit tudni, hogy London olyan kereskedelmi megállapodást szeretne, amely szabad, korlátlan hozzáférést biztosít számára az uniós piachoz, de anélkül, hogy be kellene tartania az európai szabályozást – mondta David Davis Brexit-miniszter Bécsben egy üzleti rendezvényen. Az Independent tudósítása szerint elvetette azt az elképzelést, hogy Nagy-Britanniának össze kellene hangolnia a szabályozását az unióssal a kereskedelmi korlátozások elkerülése érdekében. Ehhez elég lenne szerinte a két rendszer kölcsönös elismerése. Megnyugtatta hallgatóságát, hogy „Nagy-Britannia a Brexit után sem lesz Mad Max-gazdaság”, nem fog aláígérni az uniónak például a versenyszabályozás terén. „Soha nem leszünk olcsóbbak, mint Kína, soha nem lesz annyi nyersanyagunk, mint Brazíliának – mondta –, ezt a minőség, az intellektuális tartalom növelésével lehet ellentételezni.”
A jegybank már az újabb válságra készül
Mark Carney, a Bank of England kormányzója biztonságosabb környezet megteremtésével készül az újabb pénzügyi válságra. „Valami el fog romlani, még ha nem is tudjuk biztosan, hogy mi és mikor – jelentette ki. – Ennek tudatában az a legjobb stratégia, ha ellenállóvá tesszük a rendszert, hogy kiállja a potenciális sokkot, amikor ez bekövetkezik.” Egyik példaként azt hozta fel, milyen sikeresen reagált a jegybank a Brexit-népszavazásra a pénzintézetek ösztönzésével.
