Veszélyes lehet a piac megnyitása a tömegáruk előtt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország az első uniós ország, amely nem támogat egy olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely dömpingáras, gyakran gyenge minőségű, élelmiszer-biztonsági szempontból pedig kockázatot jelentő termékekkel árasztatná el az európai, és így a magyar piacot is – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Mint mondta, az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés alapján Latin-Amerikából tulajdonképpen tömegáru kerülne az európai piacokra. A miniszter szerint ez elsősorban a sertés-, a baromfi-, a méz-, a csemegekukorica-, az etanol- és a bioüzemanyag-termelők, az ezekkel foglalkozó vállalkozások számára jelentene konkurenciát. Ezek a területek az elmúlt években kaptak erőre, és a szabadkereskedelmi megállapodás nekik okozná a legnagyobb gondot – tette hozzá.
A miniszter szerint, bár a megállapodás az unió belső piacának is komoly kihívás lenne, Magyarországgal ellentétben vannak olyan tagállamok, amelyek érdekeltek a megállapodásban. Ezek az országok döntően ipari termékeket akarnak Latin-Amerikába exportálni. Fazekas Sándor bízik abban, hogy a magyar álláspontot mások is támogatják majd. Ebben a kérdésben a tagállamok egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy a belső piacunkat megnyissuk.
Miért is nyitnánk meg az európai piacot, ráadásul ilyen kevés feltétel mellett más országok részére, amikor képesek vagyunk ellátni magunkat megfelelő minőségű termékekkel, sőt exportálni is tudunk? – tette fel a kérdést. Miért kell utaztatnunk a Föld túlsó oldaláról olyan élelmiszereket, amelyekre ott helyben is szükség van? Mint fogalmazott, ez nyilvánvalóan kereskedelmi érdek, nekünk azonban mások a szempontjaink. Magyarország egészséges, jó minőségű, GMO-mentes élelmiszerrel akarja ellátni a hazai, az uniós és a külső piacokat is. A magyar minőségi élelmiszerekre van is érdeklődés, a világ száz országába exportálunk, és szinte minden földrészen megtalálhatók a magyar termékek – hangsúlyozta az agrártárca vezetője. Míg az agrárexport 2010-ben csupán 5,2 milliárd euró volt, 2017-ben mintegy 9 milliárd euróval számolhatunk.
