Ösztönzik a digitalizáció terjedését

A stratégia célja, hogy az agrárgazdaság intelligens eszközökre és megoldásokra épülő átalakításával az ágazat hatékonyabbá és versenyképesebbé váljon – áll a tervezetben. A napokban nyilvánosságra került anyag utal a kormány által elfogadott, 2050-ig szóló élelmiszer-gazdasági koncepcióra, amely azt állapította meg, hogy a termelési folyamatok hatékonyabb szervezésével, a feldolgozottság növelésével, a fogyasztói igények jobb kiszolgálásával, valamint a világban meglévő fizetőképes keresletre való célirányos reagálással a magyar élelmiszer-gazdaságban a mostani termelésnél 60 százalékkal nagyobb potenciál van.

A precíziós gazdálkodás elsőként az Amerikai Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és Ausztráliában terjedt el. Az USA-ban az automatikus járműkormányzásé a legnagyobb – 53 százalékos – piaci részesedés, ezt követi a hozammérés és a zónák alapján történő talajmintavétel, ami 40 százalékot meghaladó mértékben terjedt el, míg a sorvezető, differenciált műtrágyázás több mint 30 százalékos részesedést tesz ki. Az Európai Unió az USA és Ausztrália után a harmadik helyet foglalja el a precíziós mezőgazdaság piacán. A nagy méretű ukrán és orosz gazdaságokban is rohamosan terjednek ezek a technológiák.

A precíziós módszerek használata Magyarországon még nem általános, de a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult – állapítja meg a DAS tervezete. A technológiák közül a helyspecifikus talajmintavétel, a sorvezetők alkalmazása, valamint az egyre nagyobb mértékű automatikus járműkormányzás terjedt el. A növényvédelmi szenzorok és drónok, valamint a precíziós öntözés egyelőre az érdeklődési szakaszba sorolhatók, alkalmazásuk aránya csak 5 százalék körüli.

A konkrét intézkedések közül még idén bevezethető lehetne – az államháztartás helyzetétől függően –, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat által az agrárium számára hasznosítható adatokhoz, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adataihoz térítésmentesen férhessenek hozzá a termelők. Szintén még ebben az évben megalakulhatna a Nemzeti Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ, amely az agrár- és élelmiszeripari termékek digitális nyomon követhetőségét, a kapcsolódó adatok gyűjtését, feldolgozását és az ehhez kapcsolódó tudásbázis működtetését biztosítaná.

Ugyancsak még idén megvalósulhatna a Budapest Főváros Kormányhivatala által működtetett műholdas helymeghatározási szolgáltatás és referenciaállomás-hálózat korszerűsítése és bővítése. A helymeghatározási szolgáltatás hozzáférhetőségét is kiterjesztenék, az adatokat pedig a termelők ugyancsak ingyenesen kaphatnák meg. Ezeken felül felnőttképzési programokkal, valamint például a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. digitális agrár-mintagazdasággá történő fejlesztésével segítenék a korszerű technológiák terjedését.

Hosszabb távon fontos lenne a növényvédelmi előrejelző szolgáltatás továbbfejlesztése, talajvédelmi szaktanácsadási rendszer fejlesztése, országos szintű drónszolgáltatás kialakítása, vagy például távérzékeléses termésbecslés kialakítása a terménypiaci folyamatok transzparenciájának növelése érdekében.