Az idén két százalék körül maradhat az infláció

Csütörtökön hozza nyilvánosságra az Központi Statisztikai hivatal a februári inflációs adatokat. Az előző havi 2,1 százalékról 2 százalékra csökkenhetett az áremelkedés üteme februárban az OTP szerint, a piaci konszenzus szintén 2,0 százalékos éves fogyasztói árindexet vár. A feldolgozatlan élelmiszerek árindexe – a szezonális élelmiszerek inflációjának lassulása ellenére – emelkedhetett, ugyanakkor a feldolgozott élelmiszerek esetében újabb árindexcsökkenésre számítunk. Az iparcikkek inflációja 0,4 százalékon stagnálhatott, a piaci szolgáltatások esetében pedig 1,3 százalékra csökkenő éves indexre számítunk – mondta Dunai Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. A mutató trendszerű lejtmenetében az áfavágásoknak és a telekommunikációs díjak csökkenésének van kulcsszerepe. „A hazai infláció a következő hónapokban 2 százalék közelében maradhat, várakozásunk szerint nem ereszkedik tovább” – tette hozzá a szakember.

Ugyancsak csütörtökön kerül sor az Európai Központi Bank (EKB) következő kamatdöntő ülésére. Az alapkamat a várakozások szerint marad –0,4 százalékon. 2017-ben az eurózóna érdemben a várakozások fölött növekedett, ráadásul a foglalkoztatottság is a válság előtti szintek közelébe emelkedett. Ugyanakkor az infláció továbbra is alacsony előretekintve, ráadásul a periféria országaiban még mindig magas az államadósság.

Az alacsony infláció miatt az EKB továbbra is folytatja a rendkívül laza monetáris politikát. „Azt gondoljuk, hogy a kötvényvásárlási program egyelőre nincsen terítéken, ahogy a negatív betéti kamatok pozitív tartományba emelése sem. Várakozásunk szerint a kötvényvásárlási program kivezetése inkább az év második felében kerülhet a piac érdeklődésének középpontjába, így a következő pár hónapban viszonylag nyugodtabb kamatdöntő ülésekre számíthatunk. A mostani kamatdöntő ülésen bizonyára elő fog kerülni a Trump elnök által szorgalmazott amerikai importvámok hatása, de ennek az EKB monetáris politikájára közvetlenül nem lesz hatása” – mondta Módos Dániel, az OTP makrogazdasági elemzője.

Pénteken látnak napvilágot az Egyesült Államokban a friss béradatok. Havi szinten 0,3, éves szinten 2,8 százalékos emelkedést vár a piac. A januári bérdinamika és az infláció is meglepte az elemzőket, mivel meghaladta a várakozásokat. A piacok egy magasabb kamatpályát kezdtek árazni, a kötvényhozamok emelkedtek. Ezt a folyamatot erősítette, hogy Trump adócsökkentése, illetve az infrastrukturális beruházások együttesen érdemben emelhetik a költségvetési hiányt és az államadósságot. Jerome Powell új Fed-elnök beszéde után a piac azt spekulálja, hogy idén akár négy kamatemelésre is van esély. „Azt gondoljuk, hogy ennek feltétele, hogy az év során a bérek és az infláció emelkedését is lássuk, amellett, hogy a munkaerőpiac továbbra is nagyon feszes maradt” – mondta Módos Dániel. A várakozások szerint a nem mezőgazdasági álláshelyek száma 190 ezer fővel emelkedik, míg a munkanélküliségi ráta változatlanul 4,1 százalékos maradhat, a hó/hó bérdinamika pedig az előző hónaphoz hasonlóan 0,3 százalékos lehet. „Véleményünk szerint a dollár akkor gyengülhetne, ha a nem mezőgazdasági álláshelyek vagy a bérdinamika érdemben elmaradna a várakozásoktól. A dollár erősödéséhez viszont elegendő lehet egy vártnál magasabb bérdinamika is. Ilyen feszes munkaerőpiac mellett, ha a nem mezőgazdasági álláshelyek száma meghaladja a várakozásokat, annak a piaci hatása már csak mérsékeltebb lehet” – tette hozzá Módos.