Évekbe is beletelhet, mire Brüsszel átveri a javaslatot az uniós tagállamokon

Az Európai Bizottság tegnap ismertette javaslatát az információtechnológiai nagyvállalatok megadóztatására. A tervezet értelmében az érintett cégeknek 3 százalékos adót kell fizetniük az éves forgalmuk után. Azon bevételeik után kellene adózniuk, amelyek például online hirdetőfelületek vagy a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből, illetve digitális közvetítő tevékenységekből származnak. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be, és az csak a piac legnagyobb szereplőire vonatkozna, azokra, amelyeknek a forgalma világszerte eléri a 750, az Európai Unióban pedig legalább az 50 millió eurót. Eredetileg 10 millió lett volna az uniós forgalom határa, ezt azonban megemelték, hogy ne sújtsák a kisebb vállalatokat és a startup cégeket. A nagyobb amerikai cégeknek (például Google, Amazon, Uber, Airbnb) azonban fizetniük kell az új adót, amelyből Brüsszel évi 5 milliárd eurós bevételt vár.

A legnagyobb digitális vállalatok átlagbevétele 14 százalékkal, a többi multinacionális cégét messze meghaladó mértékben növekedett az utóbbi időben, és a bizottság szerint átlagosan csupán 9,5 százalékos adót fizetnek, míg a „hagyományos” cégek 23,2 százalékosat.

Az új jogszabály a tervek szerint csak rövid ideig marad hatályban, addig, amíg nem sikerül átfogó megoldást találni arra, hogy a digitális cégek ott adózzanak, ahol a nyereségük keletkezik, annak egy részét ugyanis jelenleg olyan alacsony adózású országokba irányítják át, mint Bermuda vagy az unióban Luxemburg és Írország. A javaslatot az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, erre azonban egyáltalán nincs garancia – emlékeztetett a Reuters. Az unió ugyanis mélyen megosztott ebben a kérdésben: a tagállamok egy része Németország és Franciaország vezetésével támogatja az igazságosabb adóztatást, a kisebbek viszont attól tartanak, hogy az új szabály miatt kevésbé lesznek vonzók az érintett cégek számára. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint az adót a kisebb cégekre is ki kellene vetni. Írország például arra figyelmeztetett, hogy az intézkedés nem hoz majd magasabb adóbevételt, csupán annyit jelent, hogy másképpen osztják el a tortát. Ráadásul Dublin szerint gazdasági károkat is okoz majd, mert az EU nem lesz vonzó az amerikai befektetők számára. Az amerikai IT-cégeket tömörítő tanács pedig arra figyelmeztetett még februárban Steven Mnuchin pénzügyminiszternek írt levelében, hogy az uniós lépés „aggasztó precedenst teremthet, ami árthat az Egyesült Államoknak és a globális üzleti hangulatnak”. Mnuchin egyetért velük, többször nyilvánosan hangoztatta, hogy ellenzi a digitális vállalatok eltérő kezelését, és emlékeztetett, hogy milyen fontosak ezek a cégek az amerikai gazdaságnak. Éppen ezért is várható, hogy a bizottság lépése tovább élezi majd a Brüsszel és Washington közötti feszültséget.

Az állam- és kormányfők az e heti csúcson, a pénzügyminiszterek pedig áprilisban Bulgáriában tárgyalnak majd a javaslatról; a jóváhagyási folyamat azonban a Bloomberg szerint hónapokig, akár évekig is eltarthat. A kérdéssel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is foglalkozik, de nem jutott előbbre, mert március 16-i jelentése szerint nincs globális konszenzus abban a kérdésben, hogyan lehetne a legmegfelelőbben megadóztatni az internetes szolgáltatókat.