Magyarországnak első körben ebben a régióban kell helytállnia

A közös cél a magyar gazdaság és a régióban betöltött szerepének erősítése, az anyaországi vállalkozások munkahelyteremtési, beruházási, kereskedelmi és exportcélú támogatása. Ezzel párhuzamosan a külhoni magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának elősegítése és egzisztenciális értelemben vett megerősítése a cél. A kormány nem ország-, hanem nemzetstratégiában gondolkodik, ami megjelenik a törvényhozásban, a gazdasági döntéshozatalban, és így van ez az oktatásban és a kultúrában is – foglalta össze előadásában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Fenntartható növekedés

Az a célunk, hogy a Kárpát-medencében olyan gazdasági tér alakuljon ki, amely belátható időn belül megközelíti a nyugat-európai gazdaság integrációjának a szintjét – hangsúlyozta a tárcavezető. Hazánk a 2000-es években lemaradt a közép-európai országokhoz képest, pedig Varga Mihály szerint Magyarországnak itt kell versenyben lennie. Ebben az időszakban hazánk csak 3-4 százalékos növekedést ért el, ezt is csak hitelfelvételből – tette hozzá a miniszter, aki szerint „ezt a lemaradást próbáljuk most erőltetett ütemben behozni”.

Az elmúlt években olyan bővülést ért el Magyarország, amellyel visszakerültünk a mezőnybe: a legfrissebb gazdasági adatok szerint eredményes volt a béremelésen és adócsökkentésen alapuló gazdaságpolitika – mutatott rá Varga Mihály. Hangsúlyozta, hogy a növekedés gyorsulását nem az eladósodás teremti meg, sőt, a korábban felhalmozott külső adósság csökken, és alacsony a hiány is. A magyar gazdaság erőteljes és fenntartható.

Közel negyvenmilliárdos

óvodaprogram

A magyar kormány az óvodafejlesztési program révén az elmúlt száz év legnagyobb rendszerszintű fejlesztését valósítja meg a Kárpát-medencében. A két programból álló fejlesztés összértéke 38,5 milliárd forint – a program már látható eredményeiről és a további tervekről Grezsa István kormánybiztos beszélt előadásában. Elmondása szerint a fejlesztések révén csaknem 500 ezer embernek nyújtanak segítséget a mindennapokban. Az első óvodafejlesztési programot 2016-ban fogadta el a magyar kormány, a cél pedig 76 új óvoda és bölcsőde létesítése, valamint 200 felújítása volt. Elsősorban a szórványvidékekre összpontosítottak, a magyar identitás megőrzése ugyanis főként ezeken a területeken szorul támogatásra.

Pozitív példa a viski magyar óvoda, ahová néhány hónappal az átadása után másfélszer annyi gyermek járt, mint amennyit a befogadóképessége indokolna, és az óvodások egy része nem vagy nem kizárólag magyar szülők gyermeke. A fejlesztési program második ütemét 2017 októberében fogadta el a kormány. Ennek keretében további 77 új intézmény létesítéséről és 217 felújításáról született döntés, és ezúttal nagyobb hangsúlyt kaptak a bölcsődék és a tömbmagyarság óvodái. A kormánybiztos kiemelte: a cél továbbra is az, hogy a magyar óvodába járó gyermekek számát a jelenlegi 48 ezerről 60 ezer fölé emeljék. Ha ez megvalósul, minden magyar gyermek magyar intézménybe járhat Kárpátalján.

A legfontosabb pillér

Az elmúlt években pozitív irányba mozdultak el a Kárpát-medencei magyar közösségek közötti kapcsolatok, aminek az egyik legfontosabb pillére az a gazdaságfejlesztési program, amelyet három évvel ezelőtt indítottunk el először a Vajdaságban, majd a többi határon túli magyar térségben – ismertette Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminiszter helyettese. Elmondta, hogy ennek a programnak az eredményeként ma a Kárpát-medencében gazdák tízezrei, vállalkozások tízezrei jutnak lehetőséghez. Több tízmilliárd forint értékben tudtak határon túli magyar vállalkozókkal közösen megvalósítani olyan fejlesztéseket, amelyek nagymértékben hozzájárultak a térségben élő magyarok boldogulásához.

A Kárpát Expóról kiemelte, hogy soha ilyen nagy számban nem jöttek össze, nem tartottak közös rendezvényt a Kárpát-medencei vállalkozók, egyúttal megköszönte a rendező MNKH segítségét.

Sikeres a régiós irodahálózat

Magyarország versenyképességét nagymértékben meghatározza a jövőben, hogy milyen módon tudja a Kárpát-medencei gazdasági tér adta lehetőségeket kihasználni – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója. Szerinte nagyon sok olyan versenyképes cég van ebben a régióban, amelyek együttműködve még versenyképesebbek tudnak lenni egy harmadik piacon. Másrészt, legyen szó vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi vagy épp magyarországi vállalkozásokról, exportálni a legkisebb kockázattal a környező országokba tudnak. Elindult egy kölcsönös, többirányú együttműködés, amely ezeknek a vállalkozásoknak a fenntarthatóságát és versenyképességét növeli – tette hozzá Oláh Zsanett.

Az MNKH-nak ebben a régióban 22 külképviseleti irodája van, amelyek azzal a céllal működnek, hogy feltérképezzék és segítsék ezeket a vállalkozásokat. Ennek köszönhetően az elmúlt két és fél évben több mint 5,7 milliárd forint értékű üzlet köttetett – közölte a vezérigazgató. Lapunknak hozzátette, hogy már most az eredmények közé sorolná a Kárpát Expót, hiszen „az 1500 résztvevő, a 400 kiállító azt jelzi, hogy amit elkezdtünk, annak van értelme, és folytatni kell”. Az a cél, hogy minél több új együttműködés alakuljon ki, minél több üzletet kössenek. „Mi ezzel a rendezvénnyel megteremtettük a lehetőséget arra, hogy találkozzanak” – mondta Oláh Zsanett, aki a sok pozitív visszajelzésből azt látja, hogy mindenki megtalálta azt, amit keresett.

A rendezvényen részt vett több határon túli szervezet vezetője is: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke, Horváth Ferenc, a Murvavidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.