Négy százalék körüli lehet az idén a GDP-növekedés Magyarországon

Idén a gazdasági növekedés 3,9 százalékos lehet Magyarországon – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tanulmányának főszerkesztője. Kedvezők a világgazdasági folyamatok, az uniós források is segítik a bővülést, idén

9 százalékkal emelkedhetnek a beruházások. A laza jövedelmi és költségvetési politika és az adórendszer segíti a fogyasztás növekedését. Az intézet kutatója szerint jövőre valamivel mérséklődhet a dinamika, de ez nagyban függ attól is, hogy a választások után felálló kormány milyen gazdaságpolitikát folytat. Az éves átlagos infláció 2,3 százalékos lehet, és várhatóan idén még nem érjük el a jegybank 3 százalékos célját, decemberben 2,6 százalékos lehet a fogyasztói árindex.

A gazdasági növekedést elsősorban a munkaerő minőségi és mennyiségi hiányosságai foghatják vissza – tette hozzá a Pénzügykutató szakértője. A fiskális és a monetáris politika egyaránt expanzív, amit már nehezen lehetne tovább fokozni. Az alacsony kamat politikáját viszont nem indokolja az inflációs tényező Várhegyi szerint, sokkal inkább egyéb okokból tartja fenn a laza monetáris környezetet az MNB. Ennek ellenére az év végéig több mint valószínű a kamatszintek változatlanul hagyása. A prognózisunk szerint a banki kamatokat befolyásoló egynapos betéti kamat –0,15 százalékos szintjén idén sem fog változtatni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mondta Várhegyi Éva.

A prociklikus fiskális politikáról az anticiklikusra való áttéréshez alapvetően filozófiai változásra lenne szükség – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Neményi Judit, a Pénzügykutató szakértője. A tavalyi, 2,1 százalék körüli költségvetési hiánnyal az öt legmagasabb hiányú ország között vagyunk az EU-ban, mivel hazánkkal ellentétben az unió országaira az anticiklikus fiskális politika jellemző. A költségvetés mozgástere lehetővé tenné fokozatos áttérést az anticiklikus fiskális politikára, a hiány csökkentésében a költségvetés szigorúan fogása is segíthetne.

A Századvég és a GKI is prognózist közölt

A Századvég előrejelzése szerint a GDP-növekedés 4,1 százalékos lehet, ami a gazdaság további gyorsulását jelzi előre. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy

a beruházásoknál mindössze 7,2 százalékos emelkedést jósol az intézet. Jövőre dinamizmusvesztés várható szerintük, a magyar gazdaság 3,1 százalékkal bővülhet, amit az uniós források elapadásával és az emiatt 1,1 százalékosra zsugorodó beruházásnövekedéssel magyaráznak.

A GKI mindössze 3,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál 2018-ra, felfelé mutató kockázatokkal. Az intézet szerint az infláció is magasabb, 2,7 százalékos lehet – ez

a három kutatóintézet előrejelzése közül a legmagasabb. A GKI szerint 9 százalékkal nőhetnek a beruházások idén. | VG