A nyersanyagok drágulása jellemzi majd az idei évet

A konjunktúraciklus végére utal több makrogazdasági mutató, ebben az időszakban a befektetők szemében felértékelődhetnek a nyersanyagpiacok. A részvényekkel szemben a vezető nyersanyagok piacán van még tere az emelkedésnek, az árak nincsenek magas szinteken, és az inflációra sem gyakorolnak nyomást. „A globális infláció formálásában szerepet játszik ugyan a nyersanyagárak alakulása, de az egyéb tényezőkhöz – kamatkörnyezet, gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, beruházási ráta, bizalmi indexek – képest nehezebb számszerűsíteni – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A nyersanyagok közül az olajár változása egy hónapon belül megjelenik az üzemanyagárakban, majd a havonta közölt inflációs adatokban – tette hozzá. Viszonylag gyorsan „reagálnak” a mezőgazdasági termékek is, de a többi nyersanyag árutőzsdei árának mozgása és aközött, mire ez megjelenik a fogyasztói árakban, több hónap, de akár egy év is eltelhet. Németh Dávid emlékeztetett arra, hogy az olaj hordónkénti ára 2010-ben hiába döntött csúcsot 140 dollár felett, hatása a globális inflációra nem volt markáns. Az elemző szerint a nyersanyagpiacon idén jól teljesíthetnek az ipari fémek, amelyek már 2017-ben is felkeltették a befektetők érdeklődését. Úgy látja, az áremelkedés nem spekulatív jellegű, hanem fundamentális oka van: támogatja a járműipar, az elektronika, a kínai ipar, a gépgyártás alapanyagigénye. Németh Dávid szerint amíg a beruházási ráta globálisan magas, és a bizalmi indexek is kedvezően alakulnak, addig van tere az emelkedésnek az ipari fémek piacán. Hozzátette, spekulatív tőke is érkezhet a nyersanyagpiacokra: azok értékeltsége ugyanis elmaradt a részvények és a kötvények mögött, ez pedig tovább emelheti a nyersanyagpiaci termékek árát.

Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a globális makrokörnyezetben most azt érdemes figyelemmel kísérni, hogy az emelkedő inflációs várakozások mellett mely nyersanyagok drágulnak. A tradicionális válasz ilyenkor az, hogy a nemesfémek, ugyanakkor a nominális kamatok emelkedésével – az Egyesült Államokban ennek a folyamatnak a közepén járnak – közelítünk a konjunktúraciklus végéhez, az ilyen környezet pedig általánosan kedvez a nyersanyagoknak. Hosszú Ferenc is úgy látja, hogy 2018 jó év lehet az ipari fémek számára. „A kereslet-kínálat helyzete egyértelműen az emelkedést támogatja. Az ipari fémek piacán magas és egyre növekvő a kereslet, a kínálat pedig nem tart lépést a folyamattal, deficites piacok felé haladunk. A magyarázat egyszerű: a korábbi években nyomott nyersanyagárakon alacsony volt a kitermelés, egyszerűen nem volt kifizetődő kapacitást bővíteni” – magyarázta a portfóliómenedzser. Vonzó lehet a nyersanyagpiac a részvényektől elforduló befektetők előtt is – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy a februári sell-off idején az olaj és a fémek is csak néhány napra kerültek eladói nyomás alá, semmilyen összeomlásról nem lehetett beszélni, ami azt is jelzi, hogy nincs lufi a nyersanyagpiacon.

A piacokat továbbra is a kínai gazdaság anyagigénye mozgatja. Az óriási felvevőpiacra jellemző, hogy januárban megdőlt Kína nyersolaj-behozatala (napi 9,5 millió hordó) és a vasérc importja, amely 100 millió tonnás havi értékével a történelmi csúcs közelében van. Kína szerepe mellett a fő devizákkal szemben gyengülő dollár is kedvez idén a nyersanyagárak emelkedésének.