Tovább csökkenhet a munkanélküliség

A munkanélküliségi ráta 2021-ig 3,4-3,5 százalékra tornászható le Magyarországon az ING vezető elemzője szerint. Virovácz Péter a Világgazdaság kérdésére elmondta: tavaly márciushoz képest hat tizeddel csökkent a munkanélküliek aránya, ám a további mérséklés nem lesz könnyű feladat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap azt közölte: a 2016. december – 2018. februári időszakban a munkanélküliek átlagos száma az egy évvel korábbihoz képest 25 ezer fővel 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal 3,8 százalékra csökkent. Mellesleg a ráta tavaly szeptember óta 3,8 százalék. A munkanélküliség átlagos időtartama 14,9 hónapra csökkent; a munkanélküliek 37,9 százaléka legalább egy éve keresett állást, azaz tartósan munkanélküli volt.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője a Világgazdaságnak azt mondta: úgy tűnik, hogy a 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta az a szint, amely jelen gazdasági körülmények között teljes foglalkoztatásnak számít Magyarországon. Úgy kalkulál, hogy jövőre is e szint körül stagnál a munkanélküliségi mutató.

A KSH adatai szerint a tavaly de­cember és idén február közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 441 ezer fő volt, 70 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 129 ezer fővel nőtt, bár a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 20 ezer fővel csökkent egy év alatt.

Virovácz szerint a 300-600 ezer külföldön dolgozó magyar egy részének visszatérése emelheti a hazai foglalkoztatási mutatókat, ám ehhez további markáns bérfejlesztésekre van szükség. A közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való további bevonásához pedig aktív munkaerőpiaci eszközöket kell latba vetni, például képzési, átképzési programokat is. Kérdéses ugyanakkor, hogy a Magyarországon még nem jellemző digitalizáció, robotizáció előretörésével párhuzamosan az alacsony képzettségű rétegek milyen munkafolyamatokba vonhatók majd be.

Varga Zoltán megjegyezte: a kiskereskedelemben a munkaerőhiány égető, a Coop boltjai egyes, alacsonyabb lélekszámú településeken hétfőnként már ki sem nyitnak, más kisebb boltok pedig a bérfejlesztést nem tudják kigazdálkodni. Ez a probléma más ágazatot is utolérhet.

Horváth András, a Takarékbank elemzője lapunknak jelezte: az előző háromhavi átlaghoz képest

5 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami jó eredmény, és jelzi az erős elsődleges munkaerőpiacot, mivel ebben az időszakban – szezonális hatások miatt – többnyire csökkenni szokott a létszám. A 20–64 éves korosztály 73,9 százaléka dolgozott, ami meghaladja az EU 71,1 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs, a cseh gazdaság 76,7 százalékos rátájának eléréséhez. Horváth szerint a munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,3 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,7 százalék lehet.

A kormányzat foglalkoztatáspolitikai intézkedései eredményesek, 2010-hez képest több mint 750 ezer fővel nőtt a munkából élők száma Magyarországon – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: hazánk továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak. A következő időszak feladata a munkaerő-tartalék mozgósítása, a mobilitás ösztönzése, illetve a szakképzés és a felnőttképzés erősítése.