Változik a japán jegybank kommunikációja

Az infláció vélhetően a 2019–2020-as üzleti évben éri el a 2 százalékos jegybanki célt, ekkor a monetáris tanács tagjai elgondolkodnak a kötvényvásárlási program lezárásáról – közölte pénteken Kuroda Haruhiko. A japán jegybank elnöke a parlament alsó háza előtti felszólalásában tartalmilag nem mondott újat a korábbi közleményekhez képest. Korábban többször hangsúlyozta, a programot az inflációs cél eléréséig folytatják, a lezárás szót viszont gyakorlatilag először ejtette ki.

A jegybankelnök változó kommunikációját a piacok arra vonatkozó jelzésként fogták fel, hogy a Bank of Japan is készül a szigorításra. A jen az elnök szavaira közel 2 százalékot erősödött a dollárral szemben, a 10 éves japán államkötvény hozama pedig bő 3 bázispontos emelkedéssel 0,076 százalékra ért. A jegybankelnök profi a piaci kommunikációban, pontosan tudta, hogy milyen reakciókat vált majd ki a beszéde – mondta a Bloomberg Economics elemzője. Maszudzsima Juki szerint Kuroda iránymutatást adott a piacoknak, egy olyan jelzést, amelyhez igazodni lehet. Az elemző biztos benne, hogy a jegybank idén októberben változtatni fog hivatalos kommunikációján, és egyre jobban érezteti a program végét. A Mitsubishi UFJ Morgan Stanley Securities elemzője, Muguruma Naomi azonban figyelmeztetett: senki se gondolja, hogy a jegybank elsieti a program befejezését, a jegybankár szavai ugyanakkor kiváló lehetőséget nyújtottak, hogy a befektetők még a hét vége előtt a későbbi szigorításhoz igazítsák pozícióikat. Véleménye szerint 2020-ig nem lesz szigorítás, mivel a jegybank vélhetően meg akarja várni, mi lesz a 2019 októberében hatályba lépő forgalmiadó-emelés hatása.

A megváltozó kommunikáció nem jelenti, hogy a központi bank nem hosszabbítaná meg vagy terjesztené ki a programot, ha a körülmények rosszabbodnak. Egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy így lenne: a pénteki adatok szerint az infláció januárban 1,4 százalékra nőtt a de­cemberi 1,3-ről, a maginflációs ráta pedig 0,9 százalékra emelkedett a decemberi 0,7-ről, pedig a piac csak 0,8 százalékot várt. A szintén pénteki adatok szerint a munkanélküliség megint csökkent: 2,4 százalékra, 25 éves mélypontra esett.

Kuroda parlamenti beszédében hangsúlyozta: legalább évi 3 százalékos béremelkedésre van szükség ahhoz, hogy megfelelő inflációs nyomás jelentkezzen, ez azonban még messze van. Januárban 0,7 százalékon állt csak a mutató, ráadásul csökkent a decemberi 0,9 százalékhoz képest. A japán üzleti év áprilistól márciusig tart, a Reuters szerint a vállalatok ebben a hónapban tartják a szokásos bértárgyalásaikat a szakszervezetekkel, és a jegyban­kár reményét fejezte ki, hogy a szakszervezetek elegendő béremelést tudnak kiharcolni.