Az Európai Unió is nyerhet a háborún

A sertéshús határidős jegyzése 16 hónapos mélypontra zuhant a chicagói árutőzsdén a kínai importvámok bejelentésének hatására, a Tyson Foods, az ország legnagyobb húsfeldolgozója több mint 6 százalékot veszített részvényének értékéből, a népszerű Spam vagdalthús-konzervet gyártó Hormel Foods 2,6 százalékot gyengült. Az S & P 500 2,2, a Dow Jones 1,9 százalékos mínuszban zárt. A legnagyobb amerikai sertéstermelő állam, Iowa számára szakértői becslések szerint majdnem félmilliárd dolláros kárt okoznak a pekingi intézkedések. Ohióban, ahol évi 585 millió dollárt termel az ágazat, az állami egyetem friss felmérése szerint minden nyolc munkahelyből egy az agráriparhoz kötődik, és a helyi farmerek attól tartanak, hogy a neheze még hátravan.

Ebben igazuk lesz, mert a többek között a sertéshúsra kivetett vám csupán az első válaszlépés volt a korábban bevezetett amerikai acél- és alumíniumimport-vámokra. Cuj Tien-kaj, Kína washingtoni nagykövete kedden egy tévéinterjúban megerősítette, hogy minden további amerikai importvámra „hasonló arányban, mértékben és intenzitással” válaszolnak majd. Arra az 50-60 milliárd értékű kínai exportra kivetendő tarifára gondolt, amelyet már bejelentettek, de még nem tudni, hogy mire vonatkozik majd; az érintett áruk listáját péntekig kell összeállítania Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi képviselőnek.

A Fehér Ház ingerülten reagált a kínai lépésre. „Ahelyett, hogy célba veszi a tisztességes kereskedelmet képviselő amerikai exportot, Kínának le kell állítania a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, ami árt az Egyesült Államok biztonságának, és torzítja a globális piacokat” – jelentette ki Lindsay Lohan szóvivő, megismételve, hogy a kínai állami támogatás és túltermelés az acélválság oka.

Egyes szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy valódi kereskedelmi háború tör ki az Egyesült Államok és Kína között. Nagyon csekélynek tartja ennek az esélyét többek között Scott Wren, a Wells Fargo vezető stratégája is, aki ezt azzal magyarázta a CNBC-nek, hogy a kétoldalú kereskedelem volumenéhez képest elenyésző részt érintenek eddig a büntetőintézkedések. Az amerikai gazdaságot azonban már így is jelentős károk érhetik, méghozzá elsősorban a középnyugati államokban, ahol Donald Trump erős támogatottságot élvezett a 2016-os választáson.

Több területen is ugrásra készen várnak a versenytársak, hogy betöltsék az amerikaiak után keletkező űrt a kínai piacon. Kalifornia és Arizona például éves termelésének 60-70 százalékát exportálja Kínába mandulából, pisztáciából és diófélékből; ezeket érinti a 15 százalékos vám, akárcsak a citrusféléket, ami évi 3,3 milliárdos üzletág Kaliforniában. A kínaiak a vámok okozta áremelkedés miatt Iránból szerezhetik be a pisztáciát, a mandulát pedig Ausztráliából, ahol az utóbbi években a globális kereslet felfutása miatt megkezdték a mandulaültetvények telepítését. Ausztrália egyéb agrártermékeket illetően is sokat profitálhat, különösen a bor- és gyümölcságazat előtt nyílhatnak meg újabb lehetőségek. Az ország gyümölcsexportjának majd 40 százaléka már tavaly is Kínába és Hongkongba irányult, borból pedig az előző évinél 63 százalékkal adott el többet ezen a piacon, és az exportja rekordösszeget, 848 millió ausztrál dollárt (652 millió USD) ért el 2017-ben, miközben az amerikai 3 százalékkal, 79 millió dollárra esett vissza. Az amerikai sertésexport visszaesésén az Európai Unió – különösen Dánia, Spanyolország és Németország –, valamint Brazília és Kanada, a gyümölcsén Chile, Új-Zéland és Dél-Afrika nyerhet.