Cél a hatékonyságnövelés az agráriumban

A tizenkilenc főnél több alkalmazottat foglalkoztató agrárvállalkozások beruházásainak értéke 2017-ben 3,1 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, miközben az alaptevékenységre jutó fejlesztések értéke csupán 2 százalékkal haladta meg a 2016-os értéket. Az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek adatot szolgáltató körben épületekre és építményekre 19,9 százalékkal többet, gépekre és berendezésekre viszont 9 százalékkal kevesebbet fordítottak a vállalkozások. Ezzel együtt is igaz, hogy az agrárcégek beruházásainak legnagyobb részét, 40,4 százalékát a gépek és berendezések tették ki, bár ezek állománya 8,7 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Járművekre 2,6, ültetvényekre és erdőkre 41,8 százalékkal kisebb összeget fordítottak 2017-ben, mint egy évvel korábban. A legnagyobb, 233,2 százalékos növekedés a föld, telek és egyéb nem termelt tárgyi eszközök beruházásaiban következett be.

A vállalkozások beszámolói szerint a humán erőforrás kiváltása és a hatékonyságnövelés a legfontosabb ágazati fejlesztési cél. Még mindig igaz, hogy a fejlesztésekben a pályázatok fontos szerepet játszanak, de hangsúlyosan megjelennek a piaci szempontok is. Jellemző a gazdálkodókra, hogy az üzemméret növelését és a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezik.

Több éven keresztül meghatározó szerepe volt a mezőgazdaság finanszírozásában a Növekedési hitelprogramnak, de kifutásakor, 2016-ban már fokozatosan a piaci alapú hitelezés vált ismét keresettebbé. Nagy segítséget jelentett a mezőgazdasági vállalkozásoknak a támogatott hitelprogramok közé sorolható Agrár Széchenyi-kártya. Utóbbi 2016-ban a jég- és fagykárt szenvedő termelőkön túl már a sertés- és tejágazatban tevékenykedő, főképp kisbirtokos vállalkozások, családi gazdálkodók és őstermelők számára is kamat- és költségmentesen volt elérhető. Az agrárvállalkozásokra jellemző, hogy jó adósoknak számítanak, ám hitelhez jutásuk – tőke- és fedezethiányuk miatt – sokszor nehézkes. A Vidékfejlesztési program keretében 68 pályázati felhívást hirdettek meg, ezek forrásainak több mint fele beruházási jellegű fejlesztést szolgált.

Az agrárvállalkozások a beruházásaikra fordított összeg 92,7 százalékát az alaptevékenységre fordították. Ezen belül 52,4 százalékot állattenyésztésre – döntően baromfitenyésztésre –, 37 százalékot növénytermesztésre, 10,6 százalékot pedig egyéb tevékenységre. Az állattenyésztésen belül a források több mint felét tenyész- és igásállatok beszerzésére, közel harmadát épületek és egyéb építmények, míg 13,4 százalékát gépek, berendezések fejlesztésére költötték a gazdálkodók. A növénytermesztési beruházások az előző évhez képest 24,5 százalékkal csökkentek, de a fejlesztési források több mint háromnegyedét még így is gépekre és berendezésekre fordították a vállalkozások.