Három tonna hal pusztult el

A vízügyi őrszolgálat a Szamos folyón sem szaghatást, sem színelváltozást nem észlelt. Az eddigi tapasztalatok szerint azzal számolunk, hogy a Szamos magyarországi szakaszán a nehézfémterhelés nő, de határérték alatt marad – közölte a Világgazdaság megkeresésére Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Romániában a Szamos mellékfolyójába, a Láposba ömlött a múlt héten a bányavíz, ami helyi szinten ökológiai katasztrófát okozott, és a hatósági beszámolók szerint egy, a környezetvédelmi szervezetek szerint pedig több mint három tonna hal pusztult el. A Lápos-szoros környezetvédelmi terület ökológiai egyensúlya becslések szerint az elkövetkező öt éven belül nem áll helyre. A Lápos folyó 45 kilométeres szakaszán kézzelfogható nyomai vannak a szennyezésnek, ráadásul a Natura 2000 területnek nyilvánított Lápos-szorosi környezetvédelmi terület is része az említett szakasznak – írja a hírről beszámoló Főtér.

Az Erzsébet bányában 2018. március 27-én, kedden bekövetkezett gátszakadás következtében a Lápos folyóban észlelt vízszennyezésről a magyar hatóságok megállapították, hogy az a Szamosban az azonnal mérhető paraméterekben (oldott oxigén, ammónium stb.) nem okozott elváltozást. A minták minden esetben jók, illetve kiválóak voltak. A hosszabb időt igénylő elemzésekből előrehozták a toxikus, veszélyes komponensek vizsgálatát, így megállapították azt is, hogy ciánszennyezés nem történt. A nehézfémszennyezés hígulásának mértékére a magyarországi határszelvényben vett minták kiértékelése adhat választ pár napon belül. A vízügyi szakemberek nem számolnak azzal, hogy az érkező szennyezés a továbbiakban a magyar szakaszon határérték fölé emelkedik, de a térségben várható csapadéktevékenység miatt a gátőrjárásban a figyelőszolgálatot megerősítették. A területi egyeztetések alapján folyamatos a mintavétel és a kiértékelés. A szakemberek a helyzetet nyomon követik, folyamatos a kapcsolattartás a román féllel, készek az azonnali beavatkozásra, ha nem várt események következnek be.

Romániában nem ez az első eset, hogy bányavíz ömlik a folyókba, az ilyen jellegű események viszonylag gyakoriak. Az országban mintegy 1400 veszélyesnek minősíthető, felhagyott bánya található, amelyek felszámolására 2050-ig 8,4 milliárd eurót kellene költeni.