Kilőhet az idén a víziszárnyas-termelés

Bizakodók a baromfitenyésztők, amit az is táplál, hogy a brazil húsbotrány miatt az Európai Unió részlegesen korlátozta a dél-amerikai országból származó baromfihús importját. Az európai piaci árakat letörő brazil csirke nyomásától megszabaduló hazai termelők becslések szerint a tavalyi, összesen 601 ezer tonnás baromfitermelést mintegy 100 ezer tonnával emelnék.

Az optimizmus a brojler- és a víziszárnyas-ágazatot egyaránt jellemzi, csak a pulykánál várnak stagnálást. Brojlercsirkéből közel 34,5 ezer tonnával, 8,6 százalékkal lehet nagyobb az idei felvásárlás, de még jobban nőhet a víziszárnyaspiac: libát élősúlyban összesen 33,5 (ezen belül hízott libát 53,9), kacsát pedig 87,2 százalékkal többet terveznek hizlalni. A pecsenyekacsa-mennyiség a tervek szerint megduplázódik.

A madárinfluenza okozta termeléscsökkenés után természetes a termelés felfutása, az erre az évre előre jelzett, több mint 700 ezer tonna baromfi azonban a 2016-os, utolsó békeévben előállított 620 ezer tonnát is nagymértékben meghaladja. Akkor ugyanis még kevésbé éreztette hatását az év végén fejét felütő járvány – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. A pulykapiacon várt stagnálást a jelentős lengyel túltermeléssel magyarázza a szakember, a túltermelés hatására összeomlott az ottani piac, és zuhantak az árak.

A baromfipiaci optimizmus nem csak hazai jelenség. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése például arról számol be, hogy az ausztráliai csirkehústermelés az idén 1 százalékkal 1,3 millió tonnára emelkedik, jövőre viszont már további 4 százalékkal bővülhet, és a növekedés egészen 2023-ig is kitarthat. Az Európai Unió baromfihúsexportja idén januárban 9 százalékkal haladta meg a tavaly januárit, közben a közösség baromfihúsimportja ennél is nagyobb, 9,7 százalékos mértékben csökkent. A KSH arról számolt be, hogy a magyar baromfihúsimport 2 százalékkal, csaknem 7 ezer tonnára, a baromfihúsexport pedig 37 százalékkal, 17 ezer tonnára nőtt, a külkereskedelmi egyenleg az előző év januárihoz képest 78 százalékkal javult.

A hazai baromfipiac madárinfluenza utáni helyreállását jelzi, hogy az AKI vágási statisztikája szerint az idei első két hónapban 36,2 millió baromfit vágtak le, 18 százalékkal többet, mint 2017 első két hónapjában. Ezen belül a vágócsirke 27,6 milliót, a vágópulyka 1,2 milliót tett ki, mindkettő csaknem

3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az árak is feljebb kúsztak: az EU-ban a vágócsirke ára 2,9 százalékkal emelkedett egy év alatt, míg itthon 1,1 százalékos volt a termelői ár éves növekedése. A friss egész csirke feldolgozói értékesítési ára ennél nagyobb mértékben, 6,9 százalékkal emelkedett (kilónként 465 forintra), a csirkemellé 8,1 százalékkal, 1055 forintra, a csirkecombé 8,2 százalékkal, 437 forintra.