Kína a második helyre tornázta fel magát

A múzeumok szerepe megváltozott az elmúlt évtizedekben, régi tárgyak bemutatóhelyéből interaktív szórakoztató tudásbázissá változtak a nagyobb kiállítóhelyek, melyek önmagukban is sok pénzt termelnek, és a műkereskedelemmel is szoros kölcsönhatásban állnak. A különböző múzeumi intézmények maguk is jelentős vásárlók a műtárgypiacon, emellett kiállítási és gyűjteményezési koncepciójukon keresztül is hatást gyakorolnak a gyűjtőkre, végső soron a műtárgyak árára.

A párizsi Louvre 2014 óta folyamatosan listavezető, 2017-ben 8,1 millióan nézték végig állandó kiállítását. A második helyen szereplő pekingi Kanai Nemzeti Múzeum nemcsak új szereplő a toplistán, hanem 8,062 milliós látogatószámával megközelítette a párizsi múzeum eredményét. A kínai múzeumi látogatószámok jól korrelálnak a műkereskedelem földrajzi megoszlásáról szóló adatokkal, amelyek szerint a globális műtárgypiacon forgalom tekintetében az Egyesült Államok után Kína fölzárkózott a második helyre. Ellenben a múzeumi látogatók szempontjából helyet cseréltek, a New York-i Metropolitan múzeum 6,692 millió látogatóval a harmadik helyre szorult. Negyedik a Vatikáni Múzeum a maga 6,4 millió látogatójával, és az ötödik helyre csúszott vissza a londoni British Museum, amelynek kiállításai után 5,9 millió fő érdeklődött. A 2017-es év adatai szerint az angol múzeumok összlátogatószáma is esett a korábbi évekhez képest. Magyarázatul három fő okot emlegetnek az angol múzeumi szektorban dolgozó szakemberek: a terrorizmustól való félelem a tavalyi merényletek után (London Bridge, Westminster Bridge, Manchester), a háztartások növekvő terhei és a kormányzati finanszírozás csökkenése. A múzeumi jegyárak Angliában igen magasak, egy blockbuster kiállítás ára 2017-ben 24 és 30 font – 8600–

10 700 forint – között mozgott.

A nemzetközi időszaki kiállítások látogatószáma az aktuális trendekről árulnak el sokat, s ezek azok a rendezvények, amelyek a legközvetlenebbül hatnak vissza a műtárgypiaci vásárlásokra. A nagyobb magyar múzeumok az évindító sajtótájékoztatójukon közölték a 2017-es látogatószámaikat. A Magyar Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeummal összevont intézmény, de a tavalyi évben felújítás miatt végig zárva volt a Szépművészeti Múzeum. Így a 320 ezres látogatószám az MNG várbeli kiállításaira és az intézmény filiáléiba (Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum és Zichy Mihály Emlékház) jegyet vásárlókat tartalmazza. Az MNG kiállításaira a két filiálét leszámítva 305 203-an váltottak jegyet.

Ötvenezer látogató

Március 15. és április 2. között a Szépművészeti Múzeum felújított Román Csarnokának ötvenezer látogatója volt. A 900 négyzetméter alapterületű, középkori bazilika belső terét megidéző terem falfestményeinek megújításán 70 restaurátor dolgozott. A Liget Budapest Projekt keretében elvégzett munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot, 100 kilogramm különböző színű pigmentet és 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Emellett a múzeumi tér korszerű hűtési-fűtési és modern világítási rendszert is kapott. | VG