Megérkezett a pekingi válaszlépés
Nem érte váratlanul a piacokat, hogy a pekingi pénzügyminisztérium bejelentette, Kína bizonyos amerikai termékekre importvámokat vet ki, amelyek tegnap hatályba is léptek. Az új vámok 128 árutípust és összességében mintegy 3 milliárd dollár értékű importot érintenek – számolt be a BBC. Az alumíniumtörmelékre és a fagyasztott sertéshúsra például 25 százalékos tarifát róttak a meglévő vámterhek mellé, míg a mogyoróra, a friss és aszalt gyümölcsökre, illetve a borra 15 százalékos vámot vetettek ki. A lépés igencsak érzékenyen érintheti az amerikai sertésfeldolgozó ipart, hiszen az ázsiai ország a szektor harmadik legnagyobb piacává vált: tavaly 1,1 milliárd dollár értékű terméket értékesítettek Kínában. Ugyanakkor az ázsiai válasz lehetett volna keményebb is: a szójababra például nem vetettek ki vámot, pedig az Egyesült Államok 2017-ben mintegy 14 milliárd dollár értékben exportált belőle Kínába.
A kínai kormány már korábban jelezte, hogy – bár nem szeretnének kereskedelmi háborút – nem nézik tétlenül, ha az Egyesült Államok lépései károsítják az ország gazdaságát. A kínai pénzügyminisztérium ennek megfelelően hivatalos indoklásként azt emelte ki, hogy „védik az ország érdekeit, valamint ellensúlyozzák az új amerikai vámok hatásait”. Donald Trump amerikai elnök márciusban írta alá az acéltermékekre 25, az alumíniumtermékekre pedig 15 százalékos vám bevezetését, miután kijelentette, nem tart egy esetleges kereskedelmi háborútól. Trump leszögezte, a vám alól bizonyos államok mentesülnek majd, Kína azonban semmiképp.
Az USA március 22-én további szigorításokat helyezett kilátásba, jelezte, hogy mintegy 60 milliárd dollár értékű kínai importra készül vámot kivetni, emellett pedig korlátozni szerezné a kínai befektetéseket is az Egyesült Államokban. A Fehér Ház szerint a Kína elleni szankciók a szellemi tulajdonjogok megsértésére és technológiai transzferek kikényszerítésére vezethetők vissza. Trump azzal vádolja Kínát, hogy a kereskedelmi gyakorlatai 60 ezer gyár bezárását és 6 millió fő munkanélküliségét eredményezték. Egyelőre kérdéses, hogy az esetleges újabb amerikai lépésekre Peking miként válaszol, mindenesetre dönthetnek akár úgy is, hogy nagyobb adót vetnek ki az amerikai technológiai vállalatokra, például az Apple-re – vetette fel a BBC cikke. Elemzők szerint ugyanakkor a kínai kormánytól nem várhatók túlságosan szigorú szankciók, mivel gazdasága még mindig jelentős mértékben függ az exporttól, és egy kereskedelmi háborúban több veszítenivalója van, mint az Egyesült Államoknak.
Roberto Azevedo, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, ha elmérgesedik az amerikai–kínai viszály, akkor az a globális gazdaságra is súlyos hatást gyakorolhat. „A kereskedelmi háborúhoz vezető folyamat első szakaszának tanúi vagyunk. Amennyiben csak az acél és az alumínium importját érintik a vámintézkedések, az egy dolog. Ha viszont a büntető intézkedés termékek százaira vagy ezreire terjed ki, az már egészen más lesz, a világgazdaság növekedési üteme igen gyorsan lefékeződhet” – nyilatkozta a BBC-nek.
India is protekcionista intézkedéseket hozott
Kulcsfontosságú mobiltelefon-alkatrészekre, köztük például a készülékekben használt memóriaegységeket és csipeket is tartalmazó nyomtatott áramkörökre vetett ki 10 százalékos extra vámot India. Az intézkedés célja, hogy Kínához hasonlóan helyben gyártsák majd ezeket az alkatrészeket, fellendítve ezzel az ágazatot. Az újdelhi kormány fokozatosan emelte a vámtarifákat az alacsony hozzáadott értékű tartozékok, köztük például az akkumulátorok, a telefontöltők, a fülhallgatók esetében is, így kényszerítve az indiai vállalatokat, hogy maguk gyártsák őket. | VG
