Orosz oligarchák gyengítik a svájci frankot

Nehéz hetek állnak a svájci frank mögött, a deviza március eleje óta 2,6 százalékot gyengült az euró ellenében, és több mint hároméves mélypontjára ért. A dollárral szemben 2,1 százalékot esett. Különösen látványos volt a gyengülés a múlt héten, az Egyesült Államok és Oroszország közti geopolitikai konfliktus hatására. Pedig a klasszikus menekülőeszközök, a japán jen és az arany árfolyama emelkedett a geopolitikai feszültség, a küszöbönálló kereskedelmi háború és a kedvezőtlen nemzetközi kereskedelmi hangulat hatására. A feszültségekre elvileg a franknak is emelkedéssel kellett volna reagálnia. Elemzők szerint a gyengülés mögött az állhat, hogy az Oroszországot ért újabb szankciók miatt az orosz milliárdosok igyekeznek kimenteni a vagyonukat Svájcból. A Credit Agricole elemzője, Manuel Olivieri a Bloombergnek azt mondta: az orosz nagybefektetők félnek, hogy egy esetleges újabb szankció után már nem férnének hozzá svájci eszközeikhez, illetve a szankciók miatt azonnali likvid tőkére van szükségük. Az Egyesült Államokból már kimenekítették a vagyonukat, de vélhetően tartanak tőle, hogy Amerika Svácjban is utánuk tud nyúlni. Az elemző hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a piaci spekulációt gyakorlatilag nem lehet bizonyítani. Az újabb szankcióktól nem alaptalanul félnek, a két héttel ezelőtti konfliktus következtében a rubel pár nap alatt csaknem 10 százalékot zuhant a dollárral szemben, és az orosz részvénypiacok is meredeken estek. A Swissquote Bank szakértője, Peter Rosenstreich szerint egy olyan nyitott gazdaságnak, mint a svájci, rendkívül kockázatos dolog beragadnia egy geopolitikai adok-kapokba. Különösen úgy, hogy Svájcban pont a biztonsága miatt bíznak a befektetők. A mostani piaci mozgás pedig arra utalhat, hogy a frank a kereskedők szemében elvesztheti menekülőeszköz-jellegét.

Nem feltétlenül aggódik azonban mindenki a frank esése miatt. A Svájci Nemzeti Bank régóta hangsúlyozza, súlyosan túlértékeltnek tartja a devizát, ezért korábban igyekezett is gyengíteni. Az elmúlt hét devizateljesítményét ugyanakkor nem kommentálta a jegybank. Más eszközosztályokban is látszik az orosz szankciók hatása, a 2 éves államkötvény hozama havi csúcsára, mínusz 0,875 százalékra emelkedett.