Próbatétel előtt a görög nagybankok
Tegnap nyújtották be a rendszerkockázati tényezőnek minősített görög bankok a stressztesztjükhöz szükséges utolsó adatokat az Európai Központi Banknak. Bár sokan tartanak attól, hogy a megmérettetés kellemetlen meglepetéseket tartogathat, a négy legnagyobb görög pénzintézet – a National Bank of Greece, a Piraeus, az Alpha és a Eurobank – igazgatósága optimista – számolt be a Kathimerini. A teszt első eredményei előreláthatólag április közepén kerülnek nyilvánosságra, a végső hivatalos jelentés pedig május elejére készülhet el. A görög bankokon előbb végzik el a stressztesztet bármely más európai pénzintézetnél, mivel az ország augusztusban kiléphet a nemzetközi mentőprogramból, a hitelezők pedig időben tudni szeretnék, valóban megáll-e a lábán a görög pénzügyi rendszer.
„A piacon sokan félnek, hogy a szabályozó hatóságok negatív meglepetéssel szembesülnek legalább egy vagy két bank esetében – nyilatkozta Jonas Floriani, az AXIA igazgatója a CNBC-nek. – Szeretnék hinni abban, hogy a hatóság észszerűen jár majd el, de ez a bankrendszer javításra szorul” – tette hozzá, a banki mérlegekben szereplő rossz hitelek magas arányára utalva. Görögországban a legaggasztóbb a nem teljesítő hitelek aránya az eurózónában, az Európai Bizottság 47 százalékos rátáról számolt be legutóbb. Ez az arány még a szintén jelentős nem teljesítő hitelállománnyal rendelkező olasz bankrendszerben is csupán 12 százalék. Az uniós nem teljesítő hitelállomány fele görög bankokhoz köthető.
A görög jegybank márciusi jelentése szerint a pénzintézetek nem teljesítő kitettségei 2017 utolsó negyedévében 95,7 milliárd euróra estek vissza, és így a banki mérlegeknek már csak mintegy 43,1 százalékát teszik ki. A globális gazdasági válság kirobbanása előtt a görög nem teljesítő hitelek volumene 14,5 milliárd euró volt, ez a teljes hitelállomány csupán 5,5 százaléka volt. Az optimista elemzők hangsúlyozzák, hogy a legutóbbi – 2015-ös – stresszteszt óta sokat erősödött a négy görög nagybank: csaknem 15 milliárd euró új tőkét halmoztak fel azóta, ráadásul a makrogazdasági paraméterek is sokat enyhültek a három évvel ezelőtt használtakhoz képest. Pozitívum lehet továbbá a hatóságok szemében az is, hogy mind a négy görög pénzintézet előállt egy-egy stratégiával azzal kapcsolatban, miként szoríthatja vissza nem teljesítő hitelállományát, illetve növelheti a rendelkezésére álló tőkét ezzel párhuzamosan. A National Bank of Greece például több leánybankjától is megvált. Legutóbb a Banca Romaneascában lévő 99,28 százalékos tulajdonrészét adta el az OTP Banknak, igaz, ezt a tranzakciót a versenyhivatal lefújta. A szerbiai, bolgár és albániai érdekeltségeit viszont sikerült értékesítenie, a szerb leányt éppen a magyar OTP-nek adta el. Ricardo Garcia, a UBS eurózónára specializálódott közgazdásza azonban attól tart, hogy a pénzintézetek eddigi törekvései nem bizonyulnak elegendőnek a stresszteszthez.
A teszt eredménye kérdéses, hatása viszont jelentős lehet: döntő szerepet játszhat abban, kikerülhet-e Görögország augusztusban a nemzetközi pénzügyi felügyelet alól. Egy kedvezőtlen fordulat hatására a görög bankok részvényei zuhanásnak indulhatnak, az államkötvényhozamok pedig emelkedhetnek. A bizonytalan helyzetben mindenesetre a vizsgálatra váró négy bank közül a National Bank of Greece, a Piraeus és az Alpha részvényeinek árfolyama már az elmúlt napokban is esett.
