Több ország már kitiltotta a magyar húst

Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a magyar sertéshúst és a sertéseredetű termékeket, illetve a szerbek az élő sertést is – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról. Dél-Korea és Tajvan egyelőre informális tájékoztatást adott a lépésről. Az a közös az öt ország lépésében, hogy – bár a fertőzést csupán egy vaddisznóban találták meg, ami miatt Heves megye egy részén kellett a Nébihnek intézkednie – a kitiltás nem regionális, vagyis Magyarország teljes területére szól, minden exportőrt érint. Egyelőre csupán Szingapúrral van esély a regionalizációról megegyezni. Ha nem regisztrálnak újabb sertéspestises esetet, a korlátozott régión kívüli húsüzemek előtt ismét megnyílik a szingapúri piac.

Az ázsiai vevők kiesése rendkívül érzékenyen érinti a hazai húsfeldolgozókat. Az utóbbi években ugyanis az árbevétel alapján Japán lett a fő piacuk, onnan származott az árbevételük negyede, 76,2 millió euró. Tajvan és Dél-Korea a hatodik, illetve a tizenegyedik helyen áll ebben a rangsorban.

Hétfőtől tizenhárom Heves megyei települést sorolt a Nébih a különösen ellenőrzött terület kategóriába, miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy vaddisznótetemben, amelyet a Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén találtak. További 87 település a fertőzött kategóriába került. Ezen a mintegy félmegyényi területen korlátozást vezet be a hatóság, például megfigyelés alá helyezteti a sertéstartó gazdaságokat, és elrendeli, hogy az állatokat olyan helyen tartsák, ahol a vaddisznóktól el lehet őket különíteni.

Amennyiben az ASP-t házi sertésekben diagnosztizálják, a fertőzés helyétől számított három kilométeres sugarú körben védőkörzetet, tíz kilométeres sugarúban pedig megfigyelési körzetet kell kialakítani – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nébih. A védőkörzetben például a hatósági állatorvosnak minden sertéstartó gazdaságot fel kell keresnie a sertések klinikai vizsgálata és adminisztratív ellenőrzése céljából. Közutakon és magánutakon csak bizonyos feltételek mellett szállíthatók a sertések, például a járművek meg sem állhatnak.

Az ASP – bár az emberre nem veszélyes – nagy károkat okozhat az állatok tömeges leölése és kereskedelmének regionális vagy országos korlátozása, az élő állat, a hús és a húskészítmények exportjának tiltása révén. A betegség rendkívül ragályos, a vírus a tünetek megjelenése előtt fertőz, állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és hatékony oltóanyag sincs ellene. A megfertőződött sertések és vaddisznók szinte kivétel nélkül elpusztulnak, a fertőzött állatokkal kapcsolatba került más állományok összes sertését le kell ölni, a hullákat ártalmatlanítani, az ólakat pedig fertőtleníteni kell.

Fontos tisztázni, hogy az ASP nem azonos a korábban nagy károkat okozó sertéspestissel. Az utóbbi 2007-ben jelent meg Magyarországon, és az utolsó fertőzéses esetet 2009 októberében jegyezték fel Pest megyében. Jellemző, hogy itt csak 2013 júliusában szűnhettek meg a fertőzött területen a korlátozó intézkedések, vagyis csak ekkortól lehetett onnan élő sertést előzetes vizsgálatok nélkül más megyébe szállítani, és ekkor szűnt meg a más uniós tagországba történő élősertés-szállítás tilalma is.