Van még növekedési potenciál az osztrák részvénypiacban

Az osztrák gazdaság lassan eléri ciklusának a csúcsát, aminek hatása lesz a részvénypiacra is – vélik az Erste Asset Management elemzői. Az Osztrák Statisztikai Hivatal és az Osztrák Gazdaságkutató Intézet, a WIFO 2018-ban reálértéken 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, bár a bővülés üteme lassulhat 2019-ben, de még így is eléri majd 2,2 százalékot.

Az idei növekedés motorja a belföldi kereslet erősödése, valamint a szomszédos országok, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Németország nagyon jó gazdasági teljesítménye.

A bécsi tőzsde honlapján közzétett elemzés szerint a robusztus növekedés dacára az infláció alacsony marad, 2018-ban és 2019-ben is csupán 1,9 százalékkal emelkednek majd az árak, tehát kisebb mértékben, mint 2017-ben (2,1 százalék). A kedvező gazdasági helyzet és a kamatkiadások visszaesése az államháztartásra is jótékony hatást gyakorol, ezért a GDP-arányos adósság is csökken, jövőre az állami költségvetés első ízben lesz szufficites, a GDP 0,1 százaléka erejéig.

A bécsi tőzsdén jegyzett társaságok nyereségszintje továbbra is növekszik, mindaddig, amíg a vállalati profitkilátások stabilak maradnak, és nem kell recessziótól tartani, a részvényárak sem fognak szakadni – vélik az Erste szakértői. A március végi árfolyamok mellett számított átlagos 2,7 százalékos osztalékhozam továbbra is vonzó, különös tekintettel a nullás kamatkörnyezetre.

Az ATX, a bécsi tőzsde vezető indexe éves összevetésben jelentősen felértékelődött, a 22 százalékos teljesítményével messze felülmúlta a 0,1 százalékkal zsugorodó DAX indexet, de még a 20 százalékkal gyarapodó Nasdaqot is. Az idei teljesítménye azonban már kevésbé látványos, bár még mindig enyhén pozitív teljesítményt tudhat maga mögött. A visszaeső dinamika már jelzi, hogy az intenzív növekedés fázisából a „normális” gazdasági aktivitás szakaszába való átmenet, valamint a szigorodó monetáris politika fékezi az árfolyam-emelkedést és növeli a volatilitást.

A kockázatok között a szakértők kiemelik, hogy változóban van a globális kamatkörnyezet. A japán jegybank mérlegeli eszközvásárlási programjának leállítását, az Európai Központi Banktól is ezt várják egy éven belül, az amerikai Fed pedig 2019 végére már 3,4 százalékos kamatlábat jelzett előre. A negatívumok sorában megemlítik még az amerikai–kínai kereskedelmi háború kirobbanásának veszélyét, a Facebook-botrányt és ebből eredően a technológiai szektor gyengélkedését, valamint a bankszektorban jellemző alacsony kamatmarzsokat.