Védelem a kis- és középvállalkozásoknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nemzeti hatóságoknak kiemelt szerepük lesz az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépésben. Az Európai Bizottság egy új irányelvjavaslattal szigorítana.
Szükség van arra, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági kis- és középvállalkozások tisztességesebb bánásmódban részesüljenek – állapította meg az Európai Bizottság (EB). Az uniós testület javaslatot tesz az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott legkárosabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltására. A kisebb szereplők óvása az EB szerint azért is szükséges, mert jobban ki vannak téve a szintén a láncban működő üzleti partnerek által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak. Tárgyalási pozícióik gyakran gyengék, és nincsenek alternatíváik arra, hogy eljuttassák termékeiket a fogyasztókhoz.
A tisztességtelen üzleti magatartás aláássa a lánc szereplőinek gazdasági életképességét – indokolta a testület döntését Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős EB-alelnök. A javaslatban minimális standardokat határoznak meg, és egyben megerősítik a szabályok végrehajtását. Az EB ezzel kívánja biztosítani, hogy az érintett gazdasági szereplők tisztességes feltételek mellett tudjanak versenyezni, és így hozzájáruljanak a lánc egészének hatékony működéséhez. „E javaslattal határozottan kinyilvánítjuk a tisztességesebb üzleti magatartás iránti elkötelezettségünket” – nyomatékosította az EB-alelnök.
Üdvözölte a javaslatot Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős uniós biztos, emlékeztetve, hogy egy lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme. Ennek megfelelően bármely élelmiszer-ellátási lánc csak akkor lehet hatásos és hatékony, ha mindamellett tisztességes is. Hogan szerint a javaslat alapvető fontosságú a tisztességesség szempontjából, mivel azokat támogatja, akik önhibájukon kívül, gyenge tárgyalási pozíciójuk miatt tisztességtelen gyakorlatok áldozataivá válnak. A biztos szerint az ezek betiltását célzó kezdeményezéssel erősödik az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő termelők és kis- és középvállalkozások helyzete. A kezdeményezés mindamellett erős és hatékony végrehajtásról is gondoskodik. „Célunk, hogy a félelmet mint tényezőt egy bizalmasan kezelt panasztételi eljárás révén kiiktassuk a láncból” – tette hozzá.
A javaslat megnevezi a betiltandó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, mint például a romlandó termékek utáni késedelmes kifizetéseket, a megrendelések utolsó pillanatban történő visszamondását, a szerződések egyoldalú vagy visszamenőleges hatályú módosítását, illetve a tönkrement termékekért a beszállítónak felszámolt díjakat. Néhány gyakorlat alkalmazását pedig csak akkor teszi lehetővé az irányelv, ha azokról a felek előzetesen világosan és egyértelműen megállapodtak. Ebbe a körbe tartozik például, hogy a vevő visszaküldi az eladatlan élelmiszereket a beszállítónak; a vevő díjat fizettet a beszállítóval az élelmiszerekre vonatkozó ellátási megállapodás biztosításáért vagy fenntartásáért; a beszállítónak fizetnie kell a vevő által értékesített élelmiszerek reklámozásáért vagy forgalmazásáért.
Az új regulák betartatásában várhatóan meghatározó szerepük lesz a nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságoknak, az EB javaslata értelmében ugyanis a tagállamoknak ki kell nevezniük egy, az új szabályok végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet. Bizonyított jogsértés esetén a felelős szerv hatásköre lesz, hogy arányos és visszatartó erejű szankcióval sújtsa a vétkest. Ez a végrehajtó szerv saját kezdeményezésre, illetve benyújtott panaszok alapján vizsgálatokat indíthat. Amennyiben vizsgálatra kerül sor, a panaszos felek kérhetik a titoktartás és a névtelenség biztosítását, hogy ezáltal megvédjék pozíciójukat kereskedelmi partnereikkel szemben.
Az EB által javasolt intézkedések a tagállamok által javasolt eddigi szabályokat, illetve az önkéntes ellátásilánc-kezdeményezés magatartási kódexét egészítik ki. Az egyes kormányok további intézkedéseket is hozhatnak. A bizottsági javaslat nyomán egy európai jogszabály, vagyis irányelv születik majd. A javaslatot az EB egy hatásvizsgálattal együtt fogja a két társjogalkotó – az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács – elé terjeszteni.
Egy kis hazai
A magyar kiskereskedelemben a külföldi eredetű élelmiszerek aránya meghaladja
a választékbővítés által indokoltat, és megközelíti az összes forgalom 25-30 százalékát – áll az OTP által nemrég kiadott középtávú agrárstratégia megállapításai között. Ennek oka döntően az, hogy egyes területeken nem vagyunk versenyképesek a külföldi termelőkkel szemben, vagyis a gyenge minőségű külföldi termékek által elárasztott boltok képe túlzás. A koncentráció az élelmiszer-kiskereskedelemre is jellemző, amely ezzel együtt is kétpólusú, vagyis a láncok mellett nagy számban léteznek független kisboltok. A koncentráció miatt ugyanakkor a hosszú távú eltarthatóság is kiemelt szempont lett, és figyelmeztető jel, hogy – különösen az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban – egyre gyakrabban fordulnak elő élelmiszerbotrányok. Ezek az esetek súlyos hatással vannak az élelmiszeriparra és a fogyasztói bizalomra is. | VG
