A befektetési guru szívesen vinné a pénzét Észak-Koreába
Az Egyesült Államok kész feloldani az Észak-Korea elleni szankciókat, ha Phenjan teljesen felszámolja nukleáris fegyverkezési programját, ez pedig lehetővé teszi, hogy az ország olyan gazdasági fellendülés elé nézzen, amelyik „vetekszik” Dél-Koreáéval – nyilatkozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a Fox televíziónak. Gyakorlatilag megismételte ugyanazt, amit pénteken mondott, amikor hazatért Észak-Koreából három kiszabadított amerikai állampolgárral. Üdvözölte az észak-koreai állami sajtóban a hét végén megjelent hírt, amely szerint Észak-Korea május 25-ig bezárja a kísérleti atomrobbantások helyszínét. „Az amerikaiaknak és a világnak egyaránt jó hír ez” – fogalmazott.
Kínával és Dél-Koreával ellentétben az amerikai kormányzat nem fogja arra áldozni az adófizetők pénzét, hogy segítsen Phenjannak, de kész kikövezni az utat az amerikai magántőke számára, hogy az befektessen az észak-koreai energetikai iparban, a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában – hangsúlyozta Pompeo. A dél-koreai elnök egyik tanácsadója szerint pontosan ezt a gesztust várja el Phenjan is. „Az Észak azt akarja, hogy a rezsim túlélésének garanciájaként épüljön egy Trump-torony a Tedong folyó partján, és megnyíljon egy McDonald’s étterem Phenjanban” – idézte a szavait a Csoszun című szöuli lap.
Szívesen vinné a pénzét Észak-Koreába Mark Mobius, a fejlődő piacok aktív befektetője is, aki szerint a félsziget két állama „csodás kombináció”. „A Dél rendelkezik technológiával, tudással, feldolgozóipari kapacitással, az Észak pedig erőforrásokkal” – mondta a CNBC-nek a Mobius Capital Partners alapítója, aki szerint nagyon sokat nyerhetnek azok, akik az elsők között fektetnek be Észak-Koreában. De nagyot is kockáztatnak. Kim Dzsongun ugyan bevezetett több piaci reformot is, mióta hatalomra került – például lehetővé tette, hogy az állami vállalatok profitorientáltként működjenek –, de nincsen egyértelmű adórendszer és befektetési szabályozás, változatlanul gyanakvással figyelik a külföldi tőkét, és korlátozzák az állampolgárok kapcsolatát a külvilággal.
Meglátták a békefolyamatban rejlő üzleti lehetőséget a dél-koreaiak is: a határközeli kisvárosokban és falvakban lévő ingatlanok lettek a legkeresettebbek az országban. A Reuters példaként egy 37 éves fogorvos esetét hozta fel, aki március közepe óta nyolc különböző telket vásárolt fel, nagy részüket úgy, hogy meg sem nézte, pontosan mit vesz, a demilitarizált övezetbe ugyanis polgári személy nem léphet be. A legjobb üzletekről azonban már így is lekésett. „Attól a pillanattól kezdve telket kerestem, amint kiderült, hogy lesz észak-
koreai–amerikai csúcstalálkozó, de addigra a legígéretesebb földeket már felvásárolták – mondta a brit hírügynökségnek. A 20 hektárnyi területért összesen 2,8 millió dollárnak megfelelő összeget fizetett.
A panmindzsoni demilitarizált övezet mellett fekvő Padzsuban márciusban megduplázódott a földeladások száma, miközben Szöul legdivatosabb kerületében csak
9 százalékkal növekedett az ingatlanforgalom. Az északi határhoz legközelebbi vasútállomás környékén négyszer annyi földet adtak el, mint egy évvel ezelőtt, az árak pedig 17 százalékkal emelkedtek. A jövőbeli projektekben bízva sokan fektetnek dél-koreai építőipari és vasúti berendezéseket gyártó vállalatok, például a Hyundai Rotem és a Seoam részvényeibe is, miután Mun Dzsein és Kim Dzsongun márciusi csúcstalálkozóján megállapodtak a két ország vasúti és közúti hálózatának összekötésében.
