A romániai gázra készül az FGSZ

A Románia felőli földgázbehozatalt, a gáz magyarországi fogyasztókhoz való eljuttatását, továbbá Szlovákián keresztüli (főként Ausztria felé) és részben Ukrajnába történő exportját szolgálja az FGSZ Földgázszállító Zrt. azon kilenc beruházása, amelyek megvalósítását a napokban – egy feltétellel – jóváhagyta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A feltétel az, hogy pozitív eredménnyel záruljon a Románia–Magyarország gázfolyosón (ROHU) tavaly decemberben már felmért (és ötszörösen túljegyzett) kapacitásigényekre vonatkozó eljárás, és megszülessen a végső döntés. Ekkor új kompresszorállomás létesíthető Csanádpalotán és Dorogon, a kompresszor kibővíthető Városföldön, Szadán és Mosonmagyaróváron, továbbá épülne egy vezeték Kozármisleny és Kaposvár között, más beruházások mellett. A projektek mindegyike az FGSZ és az általa megvásárolandó Magyar Gáztranzit Zrt. közös tízéves gördülő fejlesztési tervének a része.

A hivatal a szintén a Románia felőli importhoz kapcsolódó Vecsés és Városföld közötti vezeték építését csak akkor hagyja jóvá, ha anélkül nem oldható meg a magyar–szlovák–osztrák útvonalon (HUSTAT) történő szállítás, további tízet pedig azzal vett le a terítékről, hogy később esetleg vizsgálhatók, egy részüket támogatja is. A most nem támogatott projektek függetlenek a ROHU-tól. Így például várni kell a szlovén–magyar összeköttetés megteremtésével, a Kelet-Magyarországot átszelő, szlovák kezdeményezésű Eastring folyosóhoz való csatlakozással vagy a bolgár–szerb–magyar (BGSRBHU) gázfolyosó kétirányúvá tételével.

A legnagyobb elmaradó beruházás a Városföld–Ercsi–Győr gázvezeték a hozzá kapcsolódó egyéb fejlesztésekkel. Ehhez kapcsolódik az FGSZ (és az MGT) terveiben az a jelentős változás, amelynek hátterét a napokban ismertette újságírókkal Terhes Kristóf, az FGSZ vezérigazgatója, és Grosz Ákos, a társaság üzletfejlesztési igazgatója. A lényeg, hogy míg az elmúlt években az Ausztria felé történő export érdekében épült volna egy Magyarországot délkelet–északnyugat irányban átszelő, hatalmas és drága vezeték, most az az elképzelés – amiről a Világgazdaság már beszámolt Terhes Kristóf nyilatkozata alapján, de még a MEKH jóváhagyása előtt –, hogy az említett exportot a meglévő, kicsit fejlesztendő hazai hálózaton, majd Szlovákián át kell lehetővé tenni. A gáz Románia tengeri lelőhelyeiről származna, de kiegészülhet az Erdélyben feltárt tartalékokkal. Ezen a délről észak felé tartó szállításon az FGSZ nagyot spórolhat, és már nyitott a román területen elvégezendő beruházásokra a romániai Transgaz is. Románia ugyanis – miután gázból önellátóvá vált – szeretne exportálni, a Transgas pedig költhet abból a 190 millió euró uniós támogatásból, amelyet az 500 millió

euróba kerülő ROHU kapott.

A ROHU nyomvonalán lévő, 2010-ben átadott Szeged–Arad vezetéken Románia felé napi 4,8 millió, Magyarország felé azonban csak napi 0,2 millió köbméter gázt lehet szállítani. A cél az, hogy 2019. október 1-jétől mindkét irányban évi 1,75 milliárd köbméteres, 2022-re pedig évi 4,4 milliárd köbméteres lehessen az áramlás. A beérkező gáz Szlovákia mellett Ukrajnába is eljuthat.