A tartós cikkek fogyhatnak a legjobban

Nagy eltéréseket tapasztalhatunk a kiskereskedelem egyes szektoraiban. Míg a nem élelmiszer főkategória 9,2 százalékkal, az üzemanyag pedig 9,8 százalékkal emelkedett éves alapon a legfrissebb, februári adatok szerint, addig az élelmiszer-vásárlás mindössze 3,6 százalékkal emelkedett egy év alatt – olvasható a központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban.

Élelmiszerből annyit veszünk, amennyit megeszünk, a tartós cikkekre viszont több pénzt tudunk költeni – fogalmazta meg az eltérés okát lapunk kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az üzemanyag-forgalom majdnem két számjegyű bővülésének oka abban keresendő a szakember szerint, hogy egész egyszerűen többet használjuk az autóinkat.

Az élelmiszer jellegű termékekből nem tudunk többet fogyasztani, inkább a jobb minőség felé fordul a fogyasztás – értelmezte az alacsony szektorális fogyasztást a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A minőségi javulást viszont nem méri a statisztika, így a növekvő jövedelmek sokkal inkább a nem élelmiszer jellegű vásárlásoknál csapódnak le. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy ebben a kategóriában továbbra is jelentős növekedési potenciál rejlik a régiós átlaggal összevetve. Az üzemanyagok ára ugyan valamennyit csökkent év elején, ám az autóeladások felfutása és a kiskereskedelmen keresztül a szállítmányozás is megnyomta a benzin-gázolaj értékesítést.

Az online kereskedelem bővülési sebessége megjósolhatatlan, ám az jól látszik, hogy a szektor megállíthatatlanul növekszik – mondta a legdinamikusabb ágazatról Török Zoltán. Egyre több termékkategóriát találunk meg a webes értékesítési csatornákon, az internet terjedésével is nagyobb hangsúlyt kap a szektor, illetve az olcsóbb, egyszerűbb vásárlás is vonzó a vevőknek – tette hozzá a Raiffeisen szakértője. Virovácz Péter a digitalizáció és a globalizáció térnyerésével a mostaninál is nagyobb ütemű növekedést vár a szektortól (2017-ben 26,8 százalék volt a bővülés a KSH adatai szerint). A makroelemző további emelkedést vár, ám sok múlik a pénzügyi kultúra változásán is: minél kevésbé félnek az emberek az online vásárlástól, annál nagyobb teret nyerhet a webkereskedelem.

Az uniós jogszabályoknak megfelelően, a jövedéki adó növekedésének keretében a dohány és ital (főleg a szeszes italok) ára emelkedett, a megemelkedő ár pedig visszafogta a keresletet – magyarázta a termékcsoport növekvő inflációjának forgalomcsökkentő hatását Virovácz Péter. A makroelemző hozzátette: mindez nem feltétlenül mutatja azt, hogy egészségesebben élünk, könnyen lehet ugyanis, hogy megnőtt ezen termékek feketepiaci értékesítése.

A digitalizáció és a technológiai fejlődés térnyerésével folyamatosan csökken a fejlesztések ára, ami vonzóbbá teszi a termékeket, így az eladott mennyiség is emelkedik – mondta a számítástechnikai piacról az ING Bank makroelemzője. A növekvő jövedelem következtében az emberek nagyobb mértékben költenek illatszerekre is. Virovácz Péter szerint itt elsősorban arról lehet szó, hogy például az eddig luxusnak számító termékeket vásárolják, vagyis nem több szappant vesznek, hanem például táplálékkiegészítőket vagy arcápolási készítményeket.