Az átadott beruházások húzhatják a magyar ipart
A nyers adatok alapján 2,4 százalékkal csökkent, a naptárhatással igazított adatoknál pedig 1,9 százalékkal nőtt az ipari termelés márciusban az előző év harmadik hónapjához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A számottevő eltérés azzal magyarázható, hogy márciusban két munkanappal kevesebb volt, mint 2017 harmadik hónapjában. A január–márciusi időszakban 2,5 százalékkal volt magasabb az ipari kibocsátás, mint tavaly ilyenkor.
A következő hónapokban ezért visszatérhet az erőteljesebb növekedés: áprilisban két munkanappal több volt 2017-hez képest, így a nyers adat a két számjegyű növekedést is megközelítheti – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az év folyamán egyrészt az új autómodellek hazai gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, másrészt a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására emelkedhet a kibocsátás. A növekedésnek egyedül a munkaerőhiány szabhat gátat Suppan Gergely szerint, ez viszont a cégek modernizációját, versenyképességét javíthatja. A Takarékbank makrogazdasági elemzője idén az ipari termelés 6,5 százalékos bővülésére számít (tavaly 4,8 százalék volt), a GDP-növekedés pedig 4,5 százalék is lehet. Sőt, felfelé mutató kockázatokra hívta fel a figyelmet a szakember.
A kisebb negatív meglepetést hozó március ellenére az ipari kilátásokat továbbra is pozitívnak látjuk – mondta el prognózisában Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Főbb exportpiacaink pozitív konjunktúrája mellett a korábbi évek kapacitásbővítései várhatóan termőre fordulnak az elkövetkező időszakban, így az ipari teljesítmény növekedése vélhetőleg idén is a GDP-növekedés stabil bázisát képezi majd. Nyeste Orsolya az adattal kapcsolatban arra is kitért, hogy a munkanaphatással igazított éves index alig 1,9 százalékos bővülést mutatott, elmaradva mind az Erste 3,6 százalékos várakozásaitól, mind a 3 százalékos piaci konszenzustól.
