Sem a pervesztes Airbus, sem a győztesnek hirdetett Boeing árfolyamát nem rengette meg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) jogerős határozata, amelynek értelmében kártérítési kötelezettség terheli a páneurópai repülőgépgyártót amiatt, hogy a benne részesedéssel rendelkező brit, francia, német és spanyol kormány tiltott állami támogatásnak minősülő tőkeinjekciókkal segítette a megrendelésekért vívott küzdelemben. Az Airbus árfolyama 0,3, a Boeingé 0,7 százalékot gyengült a döntés ismertetése után. Az amerikai kormány 2004-ben panaszolta be az Európai Uniót a WTO-nál, mert szerintük mind a széles, mind a keskeny törzsű utasszállítók piacán torzították a versenyt az Airbusnak, illetve jogelődjének, az EADS konszernnek nyújtott állami hitelek. A maratoni jogi csata egyelőre fél sikert hozott, a WTO ítészei ugyanis csak a széles törzsű repülők esetében – és ott is csak részben – látták bizonyítottnak a tiltott állami támogatást az Airbus A380-as szuperjumbója és az interkontinentális távokat repülő A350-es javára, a Boeing 747-es jumbója és 787-es Dreamlinere ellenében. A szubvenciókat firtató ügynek még folytatása is lesz, mivel zajlik egy hasonló jogi eljárás a WTO-nál, amelyben az Airbus képviseletében az Európai Bizottság vádolja az Egyesült Államokat a Boeingnak nyújtott, tiltottnak minősülő támogatással. Egy 20 milliárd dolláros vissza nem térítendő tételt kifogásolnak, amelyet Washington állam adott a Boeingnak a többi között a 787 és a 777X modellek fejlesztéséhez, s amelynek versenytorzító hatását 100 milliárd dollárban határozta meg az Airbus. Ebben az ügyben ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal várható határozat. Tom Enders Airbus-vezérigazgató tehát nem véletlenül mondta a verdikt kapcsán, hogy az nevet igazán, aki utoljára nevet.
Az elmaradt nyereség révén okozott igazolt kár meghatározása csak ezután következik, s ahogy azt az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős biztosa, Cecilia Malmström jelezte, tiszteletben tartják és érvényt szereznek a WTO határozatának. Hogy ez mennyi pénzt hozhat a Boeingnak, arról megoszlanak a vélemények, a nullától egészen a milliárdokig terjed a skála. A WTO ugyanis arra is rámutat, hogy a kifogásolt versenyelőnyök már jócskán az után keletkeztek, hogy 2011-ben kifutottak az európai támogatások, így piactorzító hatásuk korlátozott volt. Ugyanakkor felróják az Airbusnak, hogy a közbenső, az illegális támogatást valószínűsítő határozataik ellenére sem függesztette fel vagy utasította vissza a folyamatban lévő kifizetéseket – írja a 24/7 WallStreet szakportál. A Boeing 22 milliárd dolláros összeget nevezett meg, míg az Airbus egyik névtelenséget kérő ügyvédje szerint a követelést 94 százalékban elutasította a WTO, úgyhogy az erkölcsi győzelem mellett legfeljebb némi aprópénz ütheti az amerikaiak markát. A Boeing viszont előrevetíti, hogy a kedvező ítélettel Washington jogalapot szerzett arra, hogy leghamarabb 2019-től büntetővámmal sújtsa az Airbust, amíg annak érintett gépeit – A380, A350 – Amerikában forgalmazzák. Az Airbus erre „nem oda Buda” jellegű üzenettel reagált, rámutatva, hogy a két érintett típusnál a szükséges módosítások zömét már elvégezték, a támogatás pedig réges-rég kifújt, vagyis az időzítés sem állja meg a helyét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.