Betonba öntötte a jegybank az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előző kamatdöntése óta kedvező makrogazdasági adatok érkeztek. Az első negyedéves GDP a vártnál jobban alakult, értéke az előzetes becslés szerint 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miközben az áprilisi infláció 2,3 százalékkal volt magasabb a 2017-es bázisidőszakban mértnél. Előretekintve arra lehet számítani, hogy ha az olajár a jelenlegi szinteken marad, akkor az infláció még kissé emelkedhet. Bár sem az amerikai jegybank szerepkörét betöltő Fed, sem pedig az Európai Központi Bank nem változtatott a monetáris politikáján, a nemzetközi befektetői hangulat érezhetően romlott az elmúlt időszakban. A befektetők aggódnak a régió kilátásaival kapcsolatban a fejlődő országokból meginduló tőkekivonás, valamint a török helyzet miatt, aminek az elmúlt hetekben a forint is megérezte a hatását. A forint az euróval szemben a 318-as szint fölé gyengült, míg a 10 éves állampapír hozama 3 százalék fölé emelkedett, ami május elejéhez képest közel 50 bázispontos, az év elejéhez képest viszont már 100 bázispontos emelkedésnek felel meg. A forint gyengülése ellenére egy hónap alatt az FX-swapok állománya 1500-ról 1800 milliárd fölé emelkedett. Mivel a gazdaság legfontosabb szektorai (háztartás, vállalat, állam) kevés devizahitellel rendelkeznek, ezért az MNB-nek alapvetően nincs ellenére a fokozatos leértékelődés, ráadásul az inflációs cél megközelítésében is segíthet. Ugyanakkor egy kontrollálatlan leértékelődés már zavarhatja annyira a jegybankot, hogy először verbális intervencióval, majd ha szükséges, akkor az FX-swapok állományának csökkentésével avatkozzon be az árfolyam alakulásába – véli Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája. Nem is a semlegesnek ígérkező, azaz a 0,9 százalékon maradó kamatról szóló döntés, hanem annak körítése adhat majd támpontot szerinte a befektetőknek, tehát a közleményben foglaltakat kell fokozottan figyelni.

Szerdán a Markit beszerzésime­nedzser-indexei segíthetnek el­igazodni az euróövezet gazdasági kilátásait illetően. Az első negyedévben élesen estek az eurózóna és Németország bizalmi indexei, a ZEW intézet, a Markit, az Ifo intézet és az Európai Bizottság mutatói is lefelé fordultak. Ugyanakkor a ZEW és az Ifo esetében is egyértelműen a várakozási komponens vezette a folyamatot, az aktuális helyzet megítélése mindkét mutató vonatkozásában alig romlott (a Markit és a bizottság indexei mérsékelten estek). A kereskedelmi háború veszélye, a geopolitikai feszültségek és az euró­pai monetáris lazítás egyre közeledő vége nyomot hagytak a gazdasági szereplők hangulatán.

„A nemrég megjelent GDP-adatok igazolták a romló hangulatindexek által sugallt képet. Részletes adatok hiányában azonban egyelőre nem tudjuk, hogy mi okozta a negyedéves növekedés 0,7 százalékról 0,4 százalékra történő lassulását, mindenesetre szerepet játszhattak ebben egyszeri hatások, és mivel a fundamentális folyamatok továbbra is kedvezők, várakozásunk szerint a második negyedévben visszapattanás jöhet” – hangsúlyozza Dunai Gábor OTP-elemző. A második negyedévre vonatkozó, eddig megjelent bizalmi indikátorok alapján a hangulatromlás lelassult vagy megállt. A Markit bizalmi indexei megerősíthetik ezt a képet, Németország, Franciaország és az euróövezet esetében is legfeljebb néhány tized százalékpontos csökkenésre számítanak a befektetők. A ZEW index kivételével a mutatók még így is magas szinten állnak történelmi összevetésben, és kivétel nélkül a gazdaság további expan­zióját vetítik előre.