Bevenné a jegybankot Erdogan
Történelmi mélypontra esett a török líra azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök a Bloomberg TV-nek kijelentette: ha győz a júniusi választáson, nagyobb befolyást szeretne a monetáris politikában. Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere azonban úgy véli, a líra gyengülése nem feltétlenül Erdogan nyilatkozatának következménye. „Ennél jobban már nem nagyon nyúlhatna bele a monetáris politikába, hiszen ő nevezte ki a mostani jegybankelnököt is” – mondta a szakértő a Világgazdaságnak. Hangsúlyozta, Erdogan kijelentése egy tipikus politikusi nyilatkozat a kampányidőszakban. Szerinte a dollár erősödésére vezethető vissza, hogy a fejlődő piacokon most mindenhol gyengülés tapasztalható, a líra pedig a többinél sérülékenyebb deviza, amely általában nagyobb amplitúdóval gyengül.
Erdogan szerint azért kell az elnök kezében összpontosulnia a monetáris politikai felelősségnek, mert az emberek őt veszik elő az ilyen kérdésekben is. A jegybank jövőbeni jogkörével kapcsolatban kétértelműen fogalmazott. „A központi bank természetesen független, ez azonban nem azt jelenti, hogy semmibe veheti a végrehajtó hatalom élén álló elnök jelzéseit. Ezek határozzák majd meg a lépéseit, és hiszem, hogy a jövőben ennek kedvező hatása lesz” – mondta.
Erdogan már régóta kritizálja a jegybankot azért, mert nem csökkenti az alapkamatot. Az irányadó ráta 8 százalék, az infláció pedig 10,85 százalék volt áprilisban éves viszonyításban. Az elnök szerint, az alapkamat csökkentésével a fogyasztói árak emelkedését is vissza lehetne szorítani a hitelfelvételi költségek esése révén.
Boér Levente ugyanakkor úgy véli, hogy amennyiben a helyzet elmérgesedne, Erdogan kész lenne változtatni eddigi retorikáján. „Ha a fejlődő piacokon a hangulat ennyire rossz marad, a dollár pedig eléri az ötlírás lélektani határt, beavatkoznának, és radikális kamatemeléssel reagálnának, hiszen mindenképpen el szeretnék kerülni a líra összeomlását” – vélekedik a portfóliómenedzser.
Erdogan áprilisban jelentette be, hogy június 24-én előrehozott választást tartanak Törökországban, amire a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) majdnem 16 éves uralma alatt nem volt példa. A szavazók körében – a közvélemény-kutatások szerint – ismét Erdogan lehet a legnépszerűbb, győzelme esetén pedig a végrehajtó hatalom a parlamenttől az elnök kezébe kerülhet. Ez nem sok változást eredményezne a gyakorlatban. „A 2016-os katonai puccskísérlet után bevezették a rendkívüli állapotot, azóta az elnöknek korlátlan hatalma van. Rohamos léptekkel épülnek le Törökországban a demokratikus intézmények, gyakorlatilag szinte mindenhol Erdoganhoz hű emberek ülnek” – mondta Boér Levente.
