Csúcsra futott az átutalási forgalom
Mozdulatlanul telt el a tavalyi év a bankszámlák világában: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly év végén 10,536 millió bankszámlát vezettek a lakossági és a vállalati ügyfeleknek, egy év alatt az élő számlák száma 19 ezerrel növekedett. Egy évvel korábban még 2,4 százalékos bővülést mutatott ki a jegybank, ami annak fényében volt kedvező, hogy a tranzakciós illeték bevezetését követően a 2012. év végi, csúcsot jelentő 10,78 millió számlából félmillió eltűnt a rendszerből – a fenntartási költségek miatt az ügyfelek 2015 végéig inkább bezárták a számláikat. A mostani adatokból ugyanakkor kitűnik, hogy tavaly a vállalkozók húztak jobban: miután a számlák tizede gazdálkodói számla, az ezekben mért 8,6 ezres számlaszámbővülés 0,9 százalékot tesz ki.
Ha számlánk nincs is több, aktívabban használjuk a meglévőket. A jegybanki statisztikák szerint tavaly 3,9 százalékkal nőtt az átutalások száma a bankközi forgalomban, 180,26 millióra – az elmúlt év utolsó három hónapjában abszolút rekordot döntő, 46,5 millió átutalás futott keresztül a bankközi rendszeren. Ennél is jelentősebb változás, hogy az érintett tranzakciókban összesen 227 813 milliárd forint mozgott a számlák között, ez 12,5 százalékos emelkedés. A 2015-ben még 984 ezer forintos átlagos utalási összeg tavaly már 1,264 millióra emelkedett – a magas értéket az magyarázza, hogy a jegybank a forgalmi adatokban nem méri külön a lakossági és a vállalati (állami) tranzakciókat. A növekedés üteme ugyan szelídült a 2016-os évhez képest – akkor tranzakciószámban 4,5, értékben 23,9 százalékos bővülést mutatott ki a jegybank –, ám a bővülés töretlen, s az MNB reményei szerint a jövő év újabb áttörést hozhat, hiszen az azonnali átutalási rendszerrel az eddig a bankkártyás forgalomnál jelentkező tranzakciók jó része is ezekbe a sorokba terelődhet. Ha így lesz, az a tranzakciók számának jelentős emelkedését és az átlagos tranzakciós értékek szemmel látható csökkenését eredményezheti – hiszen az azonnali átutalásnál 10 millió forint lesz a teljesíthető átutalások felső határa.
A várt növekvő tranzakciószám vélhetően a Giro Zrt. díjainak további csökkentését hozza: a bankközi klíringrendszer 2016. január elseje óta az utalások értékétől függetlenül 11 forintos díjért végzi az elszámolásokat. Szakemberek szerint az azonnali fizetés versenyképességét nagyban csökkentheti a fenti fix díj, amelyet az ügyfélnek kell fizetnie az átutalások után, miközben például a kártyás vásárlás továbbra is ingyenes tranzakció marad az ügyfeleknek. Az MNB előzetesen jelezte, hogy tervezi a Giro díjainak csökkentését az azonnali fizetés kapcsán, ám ennek módjáról és mértékéről eddig információink szerint nem nyújtottak tájékoztatást a pénzintézeteknek.
A hiteltörlesztések is látszanak
A számlaforgalmi adatok azt is bizonyítják, hogy ténylegesen megindult a hitelpiac: a bankok belső átutalási forgalma két év csökkenés után a bankközi átutalások növekedésénél jelentősebb mértékben, 4,2 százalékkal bővült, s éves szinten meghaladta az 5 milliót (5,17 millió volt). A fenti tranzakciók egyre nagyobb részét tehetik ki azok a hiteltörlesztések, amelyeket az ügyfelek a hitel felvételekor megnyitott számlákról teljesítenek bankon belül. | VG
