Erős keresletben bízik a K&H

Tovább bővülhet a hazai jelzáloghitel-piac. A tavalyi 708 milliárd forint után az idén 770-840 milliárd forint jelzáloghitel kihelyezése várható a K&H előrejelzése szerint, ami 20 százalékos bővülést jelent. Ebben a K&H-ra is fontos szerep jut: a bank a folyósított jelzáloghitelek összegét tavaly 104 milliárd forintra növelte. Rajna Gábor, a pénzintézet lakossági értékesítési igazgatója szerint a jelzálog-hitelezés növekedése stabil, és több pillére van. „Az alacsony kamatkörnyezet, a nettó reálbérek emelkedése, az alacsony munkanélküliség, a GDP növekedése, az uniós források beáramlása és a fokozódó beruházási kedv mind-mind segíti a jelzálog-hitelezés bővülését. Nő a lakásépítések száma is, és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) is fontos tényező” – mondta.

A bank szakértői szerint a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét egyre inkább átveszik az alacsony kamattal elérhető személyi kölcsönök. Másrészt egyre nagyobb a kereslet a kiszámítható, úgynevezett hosszú kamatperiódusú – több évig vagy akár a futamidő végéig – fix törlesztőrészletet garantáló hitelek iránt. Egyértelmű az a jegybanki törekvés, hogy a legalább öt évig fix kamatozású jelzáloghitelek még nagyobb teret nyerjenek a kockázatosabb, öt évnél rövidebb kamatperiódusú konstrukciókkal szemben. Ennek érdekében jelent meg például a fogyasztóbarát minősítési rendszer.

Mint Rajna Gábor elmondta, a fogyasztóbarát hitelek gyorsan népszerűvé váltak a K&H-nál, tavaly szeptember óta 11 milliárd forint összegben igényeltek ilyen jelzáloghitelt az ügyfelek, egy-egy fogyasztóbarát hitel összege pedig átlagosan 10 millió forintot tesz ki. A CSOK is népszerű: 2017 januárjától 2018. február végéig a banktól igényelt támogatások összege elérte a 11,5 milliárd forintot, a támogatások átlagos összege pedig megközelítette a 2,9 millió forintot. Az igénylők háromnegyede hitelt is kért a támogatás mellé.

Míg a visegrádi országokban GDP-arányosan 20 százalék feletti a lakossági jelzáloghitelek aránya, Magyarországon csak 8 százalék. Rajna Gábor elmondta, hogy a jegybanki nyilatkozatok alapján kiszámítható lesz a hitelpiac, és a kamatszintek akár 2019–2020-ig fennmaradhatnak. Ám bizonytalanságot okoz, hogy csak 2019 végéig van érvényben a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa.

Magyarországon

8

százalék a lakossági jelzáloghitelek aránya