Három és fél éves csúcsra ért az olaj

Több mint egy százalékkal drágult tegnap a világ két fő kőolajfajtája. Az északi-tengeri Brenttel hordónként 75,89 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolaj-féleséggel pedig 70,69 dolláron is kötöttek üzletet. Mindkét alaptípus jegyzésára legutóbb 2014 novemberének végén járt hasonló szinteken.

Az olajár geopolitikai feszültségek miatt került nyomás alá. Egyrészt a venezuelai gazdasági válság miatt visszaesett a termelés (lásd keretes írásunkat), másrészt az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus kiéleződésének esélye miatt tartanak a piaci kínálat szűkülésétől a befektetők.

„Venezuelában napi félmillió hordóval csökkent a kitermelés, mert a válság miatt sok beruházás elmaradt a közelmúltban, és egyszerűen nem tudnak többet termelni. Pedig Venezuela az OPEC és a hozzá csatlakozó országok 1,8 millió hordós kitermeléskorlátozásában csak napi 100 ezer hordóval részesedne. Iránnal kapcsolatban Donald Trump amerikai elnök szombaton dönt arról, hogy visszaállítják-e az atomalku előtti szankciókat. Ha igen, akkor az is félmillió hordóval csökkentheti az olajpiaci kínálatot – hívta fel a figyelmet Gaál Gellért, a Concorde elemzője. Szerinte az OPEC a termelés-visszafogás 2016-ban kitűzött céljait ebben a hónapban elérheti, így a kereslet és a kínálat szinte egyensúlyi helyzetbe kerül, ami viszonylag ritka esemény az olajpiacon. – Így bármilyen apróbb, a kínálatot veszélyeztető hír felértékelődhet, nagyobb hatást válthat ki. Felmerülhet a napi 1,8 millió hordós korlátozás csökkentése, mert az igények növekedését önmagában az amerikai palaolaj-termelés pluszteljesítménye nem tudja kielégíteni. A hosszú távú határidős árak viszont alacsonyabbak, mint a jelenlegi azonnali árak. A WTI-nél 6,5, a Brentnél 5 dollár körüli az eltérés. Szaúd-Arábiának is az az érdeke, hogy ne csökkentse a visszafogást, mert egyrészt a költségvetése magasabb olajárnál van egyensúlyban, illetve a Saudi Aramco 2019-re átcsúszó elsődleges részvénykibocsátása (IPO) is magasabb olajáron lehet sikeresebb.” A szakértő elmondta, hogy a cég 5 százalékát szeretné tőzsdére vinni az OPEC legnagyobb olajtermelő országa. „Amikor Rijád elindítja a Saudi Aramco már többször felmerült IPO-ját, akkor vélhetően csúcsközelben lesz az olaj ára. A következő öt évet nézve egyébként várhatóan a mostani szint a sáv alja az olajpiacon, de három számjegyű hordónkénti árra nem kell számítani. Két év múlva a Brent 85, a WTI 80 dollárba kerülhet a várakozások szerint. A geopolitikai konfliktusok kiéleződése azonban áthúzhatja az előzetes piaci számításokat” – fűzte hozzá az elemző.

Újabb csapás éri a venezuelai kitermelést

A ConocoPhillips a venezuelai állami PDVSA olajvállalat karibi eszközeinek átvételére készül – tudta meg a Reuters. Az amerikai olajtársaság egy 2 milliárd dolláros, választott bíróság által megítélt kárigény fejében a Curacao-, valamint a Bonairea-szigeteken és a St. Eustatius-szigeten lévő eszközökre teheti rá a kezét. Ezek a tavalyi venezuelai olajexport mintegy negyedét adták. A Reuters úgy tudja, a PDVSA arra utasította a karibi térségben hajózó tankereit, hogy – esetleges lefoglalásuk elől – térjenek vissza venezuelai vizekre, és ott várják az új utasításokat. A lefoglalásokkal a Conoco lépése csapást mérhet a válság sújtotta dél-amerikai államra. Venezuela jelentős mértékben támaszkodik az olajexportra, ám az ország termelése a kétezres éves eleje óta felére, napi 1,5 millió hordóra csökkent. A JPMorgan további, akár félmilliós csökkenést is elképzelhetőnek tart karácsonyig. A Conoco összesen 33 milliárd dollárt követelt a PDVSA-tól arra hivatkozva, hogy a Hugo Chávez elnöksége alatti, 2007-es államosítások miatt nyereségtől esett el. Akkor a cég inkább kivonult az országból, és perelt, mint hogy aláírja a megállapodást, amely szerint helyi vállalkozásaiban nőtt volna a venezuelai állami részesedés. Az ExxonMobil szintén két választott bírósági követelést nyújtott be a PDVSA ellen 2007-ben, miután államosították venezuelai projektjeit. | V. A.