Hétmillió életet követel évente a néma gyilkos
Tízből kilenc ember van kitéve világszerte olyan veszélyes szennyezőanyagoknak, melyek rákhoz, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek – áll a szervezet 2016-os adatokat bemutató tanulmányában. A légszennyezés szintje a keleti mediterrán térségben és Délkelet-Ázsiában volt a legmagasabb: a halálesetek kilenctizede az alacsony és közepes jövedelmű afrikai és ázsiai országokban történt. A levegőbe kerülő mérgező anyagok koncentrációja néhány területen meghaladta a WHO határértékének ötszörösét, és aránytalanul sújtotta a legszegényebb és legsérülékenyebb társadalmi csoportokat, köztük a nőket, gyerekeket és a szabadtéri munkát végzőket.
A legkevésbé szennyezett levegőjű országok jellemzően a fejlett, gazdagabb államok, melyek kormányai konkrét lépéseket tettek a probléma kezelésére. Európában mintegy félmillióan halnak meg idő előtt a légszennyezés miatt, az amerikai térségben pedig 300 ezer életet követelt tavalyelőtt a légszennyezés.
Nem csak a szennyezett városi levegő jelent ugyanakkor közegész-ségügyi fenyegetést. A légszennyezés legfőbb okozója az ipari tevékenység, a közlekedés és a mezőgazdaság mellett ugyanis a korszerűtlen háztartási energiahasználat. A WHO becslése szerint a Föld lakosságának 40 százaléka továbbra sem fér hozzá tiszta tüzelőanyagokhoz és eszközökhöz az otthonában. Ennek következtében mintegy hárommilliárd ember lélegzi be nap mint nap saját sütőjének mérgező füstjét főzés közben. A genfi székhelyű szervezet adatai szerint tehát a légszennyezés egyik legfőbb okozói a háztartások. A háztartási eredetű légszennyezés 3,8 millió halálért volt felelős 2016-ban.
„A légszennyezés mindannyiunkat fenyeget, de leginkább a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak viselik a probléma súlyát” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. „Ha nem teszünk sürgősen lépéseket a légszennyezés ellen, soha nem jutunk közelebb a fenntartható fejlődéshez” – tette hozzá a szervezet vezetője. A halálesetek harmada iszkémiás szívbetegség miatt következett be, a rossz levegő okozta tüdőgyulladás, sztrók vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség pedig egyaránt az esetek ötödében volt kimutatható. A rossz levegőnek betudható halálozások hét százalékát tüdőrák okozta az egészségügyi szervezet jelentése szerint.
