Később, de bőven a határidő előtt születik meg az idén a költségvetési törvény
Idén a választás miatt később nyújthatják be a 2019-es költségvetési javaslatot az elmúlt években megszokottnál. Ennek ellenére még a tavaszi időszakban benyújthatják a javaslatot, és az is lehet, hogy az Országgyűlés a tavaszi ülésszak vége előtt elfogadja a jövő évi előirányzatot.
Az államháztartásról szóló 2011-es törvény alapján egyébként a költségvetési törvényt szeptember 30-ig kell benyújtani, így jóval a határidő előtt születhet meg a 2019-es előirányzat is. A korai benyújtással egyébként a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget szeretné hangsúlyozni a kormány, nem véletlen, hogy az idén is még a tavaszi ülésszak alatt várhatóan a Ház elé kerül a tervezet. A konvergenciaprogram is kitér az erős magyar költségvetési szabályozásra, ami abban segít, hogy a tervezés során ne érvényesülhessenek kedvezőtlen folyamatok. Eszerint a cél az, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon, fennmaradjon a csökkenő adósságpálya, és a költségvetésnek a középtávú célokat is szolgálnia kell. A kormány gazdasági stratégiájának sarokkövei már a múlt héten benyújtott, 2018-as konvergenciaprogramban is megtalálhatók, amelyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedést jelzett előre a következő négy évre, ezzel a korábbi makropályát is felülírták, amelyben 3 és 4 százalék közötti növekedést prognosztizáltak 2019-re. A jövő évi költségvetés fő számai nagy valószínűséggel nem fognak ettől eltérni, 4,1 százalék körüli GDP-növekedést várhat a kabinet – ezt az élénkülő belső kereslet és a nettó export hozzájárulásának nullázása hozhatja, továbbá fiskális impulzussal is számolnak a programban.
Jövőre várhatóan kevesebb bevétele lesz a költségvetésnek, ami elsősorban az adócsökkentéseknek tudható be. Ennek ellenére az államháztartás ESA-hiánya 1,8 százalékos lehet a konvergenciaprogram szerint, ami előrelépés az elmúlt évek 2-2,5 százalék körüli deficitjéhez képest.
Jövőre kifutnak azok az egyszeri hatású ártényezők, amelyek visszafogták az inflációt, így az árdinamika tovább emelkedhet. A fogyasztói árindexet elsősorban a belföldi kereslet élénkülése, a szolgáltatások drágulása hajthatja fel, és az importált infláció is magasabb lehet az elmúlt időszakban megszokottnál. Összességében a kibocsátási rés záródásával 2019-ben és az azt követő években az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli szinten alakulhat az infláció – olvasható a jelentésben.
