A GDP-arányos beruházási ráta 20,1 százalék volt 2017-ben az Európai Unióban, míg tíz évvel korábban, a gazdasági válság előtt még 22,4 százalékon állt a mutató – derül ki az Eurostat tegnap közzétett adataiból. Az eurózónában nagyobb mértékű, 2,7 százalékpontos volt a visszaesés: 2007-ben 23,2 százalékos, 2017-ben pedig 20,5 százalékos eredményt regisztráltak. Az elmúlt évben az uniós tagállamokban a beruházások mintegy fele építőipari volt, 31 százalékukat a gépekkel, felszerelésekkel és védelemmel kapcsolatos befektetések adták, 19 százalékuk pedig a szellemi tulajdonhoz kapcsolódott.
Tavaly uniós viszonylatban Csehország érte el a legmagasabb, 25,2 százalékos GDP-arányos beruházási rátát. A cseh kormányprogram tervezetében is hangsúlyos szerepet kaptak a befektetések – a Reuters hírügynökség információi szerint a védelmi és a szociális kiadások mellett az infrastrukturális beruházásokat is emelnék. Az Eurostat adatai szerint 2017-ben GDP-arányos beruházások terén jól teljesített Svédország (24,9 százalék) és Észtország (23,7 százalék) is. A Die Presse pedig hangsúlyozta, hogy míg Ausztriát az Eurostat 2007-es befektetési rangsora csupán a 20. helyre sorolta, tavalyi 23,5 százalékos eredményével a negyedikre ugrott előre.
Németország a 20,3 százalékos GDP-arányos beruházási rátájával a középmezőnyben végzett az uniós listán, 21,5 százalékos 2017-es rátájával – többek közt – Magyarország is megelőzte. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap arra buzdította Angela Merkel német kancellár kormányát, hogy az állami befektetések bővítésével csökkentse az ország folyó fizetési mérlegének tartósan magas többletét. Olaf Scholz kiadási tervei szerint a 2017-es 34 milliárdos beruházási összeget idén 37 milliárd euróra emelnék, 2019-ben pedig 37,9 milliárd euróra, 2020-ban azonban már csökkentenék a befektetésekre szánt keretet, amely 2022-re 33,5 milliárd euróra apadhatna.
A leggyengébb eredményeket beruházások terén tavaly Lengyelország (17,7 százalék), Olaszország (17,5 százalék), Luxemburg (17 százalék), az Egyesült Királyság (16,9 százalék) és Portugália (16,2 százalék) érte el, a sort pedig Görögország zárta 12,6 százalékos rátával. Athént – amely arra készül, hogy augusztusban kilépjen a nemzetközi mentőprogramból – a közelmúltban már a PricewaterhouseCoopers (PwC) is figyelmeztette, évente plusz
22 milliárd euró összértékű befektetésre lenne szükség a fenntartható gazdasági növekedéshez. Görögországban tavaly 1,4 százalékos éves GDP-bővülést regisztráltak, és a PwC tanulmánya szerint a következő öt évben extra, 110 milliárd euró értékű beruházásokkal elérhetnék a 3-4 százalékos növekedési ütemet. Az Eurostat kiemelte: 2007 és 2017 között a 28 uniós tagállamból 24-nek a GDP-arányos beruházási rátája csökkent. A legnagyobb, 16,5 százalékpontos visszaesést Lettországban mérték, de Görögország (–13,4 százalékpont), Észtország (–12,9 százalékpont) és Románia (–12,5 százalékpont) esetében is jelentős mértékű csökkenést tapasztalt az EU-s statisztikai hivatal. Csak Svédországban (+1 százalékpont), Ausztriában (+0,6 százalékpont), Németországban (+0,2 százalékpont) és Belgiumban (+0,1 százalékpont) nőtt a GDP-arányos beruházási ráta tízéves viszonylatban tavaly.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.