Szabályozási féket kap a pazarlás
Hamarosan megszületik a minimális vagy nulla energiafelhasználású épületekre vonatkozó uniós direktíva felülvizsgált változata. A dokumentum végső formáját az Európai Parlament a napokban már megszavazta. Amint rábólint az uniós miniszterek tanácsa is – ez a közeli hetekben várható –, megjelenhet az irányelv az EU hivatalos lapjában. Ekkortól számítva húsz nap után lép hatályba, és további húsz hónap alatt kell a tagországoknak átültetniük a jogrendjükbe.
Az épületek energiafelhasználására vonatkozó irányelv (EPBD) a Juncker-bizottság által 2016 novemberében indított, a fenntartható és rugalmas energiagazdálkodást, valamint a klímavédelmet szolgáló Tiszta energiát minden európainak csomag egyik eleme. Ennek egyik hangsúlyos része az, hogy 2030-ig legalább 40 százalékkal kell csökkenteni az EU szén-dioxid-kibocsátását az energiahatékonyság növelésével, a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésével és úgy, hogy a felhasználókkal tisztességes megállapodások születnek.
A célok elérésében azért kapnak nagy figyelmet az épületek, mert az EU-ban hozzájuk köthető a végső energiafelhasználás 40 százaléka. Ráadásul, bár az épületek háromnegyedének rossz az energiahatékonysága, az állománynak évente – országonként eltérő mértékben – csak a 0,4-1,2 százalékát újítják fel. Vagyis a felújítások felpörgetése nagyon sokat segíthet az energiafelhasználás gazdaságosabbá tételében. Magyarországon egyébként néhány éve felmérték és tipizálták az épületállományt energiafelhasználás szempontjából az épületenergetikai stratégia keretében, és kimutatták, hogy hol, milyen költséggel és milyen energiamegtakarítás érhető el, ehhez milyen felújítás szükséges.
Az is nagyon fontos az Európai Bizottság hírlevele szerint, hogy a felújítások új megbízásokat hoznak az építőiparnak, amely ma az EU GDP-jének a 9 százalékát adja, és közvetlenül 18 millió embert foglalkoztat. Az épületrekonstrukciók során, ideértve a fűtési rendszerek modernizálását is, csaknem kétszer akkora hozzáadott érték keletkezik, mint az új épületek építése során. (A felújítások a teljes építőipari megbízások hozzáadott értékének a 70 százalékát teszik ki.) A fenti direktíváknak való megfelelés révén az épületek energiahatékonyabbakká, olcsóbb fenntartásúakká válhatnak, miközben új munkahelyek jöhetnek létre az építőiparban – mutat rá a hírlevél. Az új irányelv világos és egyértelmű utat jelöl ki az épületek 2050-re történő, nullaemisszióssá tétele érdekében, összhangban a tagországok dekarbonizációs terveivel. Ösztönzi az érintett informatikai, kommunikációs és okostechnológiák fejlesztését, például az automatizálásét és az energiafelügyeleti rendszerekét. Támogatja, hogy minden épület el legyen látva az e-mobilitás infrastruktúrájával. Bevezet egy mutatót (smart readiness indicator) annak a jelzésére, hogy az adott épület milyen mértékben képes az energiahatékonyságot javító technológiák, eszközök használatára, a fogyasztói igények kielégítésére, az elektromos hálózattal való együttműködés optimalizálására.
Az új irányelv integrálja, ezzel jelentősen erősíti is az épületfelújítási stratégiákat. Mobilizálja a fenti célokat segítő magán- és intézményi forrásokat, befektetéseket. Végül a renovációkon keresztül segít az energiapazarlás visszaszorításában, csökkenti a háztartások energiaszámláit.
Jó úton járunk
„Ez a végső parlamenti jóváhagyás volt az első a Tiszta energia csomagon belül. A lépés azt is jelzi, hogy jó úton járunk” – hangsúlyozta közleményében Miguel Arias Cañete, az Európai Bizottság klíma- és energiaügyi biztosa. | VG
