Van még mozgástere a kkv-szektornak pályázatokon

Az elmúlt négy hétben – az ügyvezető kormány idején – nem a 2014–2020-as uniós ciklus forrásainak felhasználása volt a politikai döntéshozók legfőbb témája, sokkal inkább a 2021–2027-es EU-s támogatások mérséklődő tervszámai adhattak okot aggodalomra. Ahogy azt az Európai Bizottság országjelentése is megállapította, az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeként Magyarország 25 milliárd euróhoz juthat 2020-ig, ez az összeg csökkenhet előreláthatólag 11 százalékkal az azt követő hét évben. Bár diplomáciai vereségként is lehetne értelmezni a felzárkóztatási források visszavágását, ne feledjük, hogy előzetesen 30-40 százalékos elvonás is benne volt a pakliban.

A brüsszeli kimutatás szerint 2014 és 2018 között a GDP mintegy 3 százalékát, illetve a közberuházások 43 százalékát tették ki a hazai uniós projektek. A 25 milliárd eurós keretből tavaly év végéig mintegy 23,5 milliárdot, vagyis a teljes összeg 94 százalékát ítélték oda a projektgazdáknak. Az uniós testület szerint a támogatások révén eddig 11 ezer vállalkozás bővítette kapacitásait, és több mint 200 cég vezetett be új termékeket.

Azokat a kis- és középvállalkozásokat azonban elsősorban aligha a brüsszeli csörték érdeklik, amelyeknek EU-s projektje a döntés előkészítése előtt áll. Továbbra is jó lehetőség a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét kombinált hiteltermékkel támogató Ginop-2.1.2, melynek beadási határidejét május 31-ig meghosszabbították. A 120 milliárd forintos konstrukció révén a cégek 50–500 millió forint közötti támogatáshoz és 25–250 milliós kedvezményes kamatozású éven túli kölcsönhöz juthatnak. Bár arra nincs sok esély, hogy a következő bő három hétben a teljes keret kimerüljön, biztató részeredmény, hogy 504-en már igényeltek 82,4 milliárd forintot.

Meglepően jól reagált a piac a képzési pályázatokra is, holott arra számítottak a szakértők, hogy a szigorú feltételek távol tartják majd a cégeket az érintett felhívásoktól. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak fenntartott 13,04 milliárd forintos keretre (Ginop-6.1.6) máris 889 pályázat érkezett 14,45 milliárdos támogatói igénnyel. A nagyvállalatok ennyire azért nem tolongtak, de náluk is várakozáson felüli az érdeklődés: a Ginop-6.1.5-re eddig 139 cég jelentkezett be 5,62 milliárd forintra. Nekik egyébként 18,5 milliárdos keretet írt ki munkahelyi képzések támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Komoly fejtörést okoz a cégeknek az 52,5 milliárd forintos energetikai pályázat (Ginop-4.1.2), melynek a hitellel kombinált változata (Ginop-4.1.1) után a tisztán vissza nem térítendő támogatást kínáló verzió sem elég népszerű. Legalábbis csekély érdeklődésről árulkodik, hogy eddig mindössze 63-an sorakoztak fel a startvonal mögé, 1,55 milliárd forintot igényelve. Szakértők szerint ez arra vezethető vissza, hogy 30 százalékot kötelezően hagyományos értelemben vett épületenergetikára – azaz főleg nyílászárók cseréjére és hőszigetelésre – kellene költeni, a fatüzelésű fűtés pedig kizáró ok. A potenciális pályázók többsége vélhetően a teljes összeget napelemre, napkollektorra, hőszivattyúra költené, erre azonban a kiírás értelmében nincs lehetőség.