A vámháború miatt rajtunk csattan az ostor
Visszaveti az európai gazdasági növekedést az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi háborúja, amely a magyarországi gazdasági folyamatoknak sem kedvez – mondta a Világgazdaságnak az Equilor vezető elemzője. Holecz Noémi emlékeztetett az Európai Központi Bank legfrissebb előrejelzésére, amely a protekcionista kereskedelmi intézkedések miatt az euróövezet idei GDP-növekedésének mértékét 2,4-ről 2,1 százalékra csökkentette.
Az Egyesült Államok azon lépése, hogy az uniós országokkal szemben is bevezette az acél és az alumínium importjára kiszabott 25, illetve 10 százalékos védővámot, fejfájást okoz az autóipari cégeknek. A hazai feldolgozóipari kibocsátás 28 százalékát adó hazai autóipari termelési érték tavaly 8038 milliárd forint volt, és 91 százalékban külföldön keletkezett. Az elemző jelezte: Magyarország kivitelének java része az EU-ba, főleg Németországba kerül. Ám a kereskedelmi háború miatt csökkenhet a nyugat-európai gazdasági növekedés üteme, így a magyar exporttermékek iránt is mérséklődhet a kereslet. Másrészt az amerikai védővámok miatt romlik az európai alkatrészek és gépkocsik előállításának versenyképessége, emiatt csökkenhet az exportjuk is.
Ma lép hatályba az amerikai protekcionista intézkedésre adott uniós válaszlépés: az EU 25 százalékos védővámot vet ki csaknem 3 milliárd eurónyi amerikai termékre, például a mogyoróvajra, az áfonyára, a narancslére, számos vas- és acélárura, ruhára, ágyneműre, dohánytermékekre, motorkerékpárokra, jachtokra, de a bourbon whiskey-re is. Holecz Noémi szerint az emiatt megdráguló amerikai termékek erősítik az uniós inflációt. Igaz, a listán lévő bizonyos amerikai termékek részesedése nem számottevő a magyar piacon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap azt mondta: ha van olyan ország, amelynek rossz az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja, az Magyarország. A magyar gazdaságban az export aránya a GDP-hez viszonyítva 90 százalék; a kivitel 79 százaléka az EU-ba megy, miközben az USA és Kína Magyarország második és harmadik legfontosabb kereskedelmi célországa az EU-n kívül. A tárcavezető reméli, hogy a párbeszéddel mihamarabb orvosolható ez az áldatlan helyzet.
„Mivel a magyarországi nagyvállalatok igen nagy százaléka exportra termel, a most kibontakozó kereskedelmi háború számos befektetőt érinthet. Az ország legfontosabb kereskedelmi partnereiről van szó – és itt gondolnunk kell a kínai relációra is –, ezért bízunk benne, hogy mihamarabb megegyeznek a felek” – mondta a Világgazdaságnak Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke. Az Európában működő amerikai vállalatok remélik, hogy kormányuk lát majd teret az észszerű kompromisszumokra és arra, hogy felülvizsgálja azon döntését, hogy az EU acél- és alumíniumbehozatalára tarifákat szab ki, az EU-t pedig arra ösztönzik, hogy kiegyensúlyozottan reagáljon ezekre az intézkedésekre. Bársony Farkas bízik abban, hogy a kiéleződő vita hosszú távon nem hat negatívan a transzatlanti gazdaságra és azon belül a munkahelyekre és a befektetésekre. A transzatlanti gazdaság a világ legnagyobb piaca, és 15 millió munkahelyet támogat az Atlanti-óceán mindkét partján. Az Egyesült Államok vállalatai 2017-ben Európában összesen több mint kétezermilliárd eurót fektettek be.
(A vámháború nemzetközi összefüggéseiről cikkünk a 6. oldalon.)
Jön a biztonsági intézkedéscsomag
Nem érintik a magyar acélipart az EU ellenlépései, mert azok elsősorban piaci késztermékekre vonatkoznak – válaszolt a Világgazdaságnak a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének elnöke, Fazekas Roland. Szerinte azonban jelentős védelmet ígér a hazai gyártóknak is az a biztonsági intézkedéscsomag, amelyet az Európai Bizottság várhatóan július 5. körül jelent be. Ennek értelmében kvóták is életbe lépnének, hogy távol lehessen tartani az uniós piacoktól azokat a harmadik országokból – például Oroszországból és Ukrajnából – érkező acélszállítmányokat, amelyek a védővámok miatt nem jutnak be az Egyesült Államok piacára, és ezért Európában keresnének rájuk vevőket. Az amerikai intézkedések egyébként a magyar acélipart közvetlenül nem érintik, hiszen nincs amerikai acélkivitelünk – magyarázta a szakember. Az EU tavalyi 5 millió tonnás és 6 milliárd dollár értékű acélexportja mögött főleg brit, német és Benelux államokbeli termelők álltak. Fazekas Roland szerint kétséges, hogy az amerikai védővámokkal elérhető-e a pennsylvaniai és ohiói rozsdaövezet megcélzott életre keltése. „Olyan ez, mintha Magyarország akarná védővámokkal feltámasztani a DAM-ot. Ehhez több kell” – jelentette ki. Az USA-ban csak annyit értek el, hogy fél év alatt 30 százalékkal nőttek a belföldi acélárak. | VG
