Az olajár átmenetileg hat az inflációra
Rövid távon az olajár befolyásolja a fogyasztói árindex dinamikáját, az inflációs folyamatokon azonban nem változtat, a mutató csupán enyhén és átmenetileg haladhatja meg a 3 százalékos célt – mondta a tegnapi tájékoztatón Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Az olajárak emelkedése miatt módosult az inflációs pálya, azonban másodkörös hatások várhatóan nem jelennek meg, így hosszú távon nem befolyásolja a fogyasztói árindexet.
A két számjegyű béremelkedés a feszes munkaerőpiac miatt tartós maradhat – hangsúlyozta Balatoni András. A vállalatokat így arra sarkallják, hogy a munkaerőköltségeket tőkebefektetéssel pótolják – ez gyakorlatilag modernizálást, automatizációt takar. Az MNB vezető közgazdásza kiemelte: a rendelkezésre álló jövedelem meg fog jelenni a fogyasztásban, és annak szerkezete sem gyakorol nyomást az árindexre, mivel inkább a tartós és félig tartós fogyasztási cikkekből vásárolunk többet. A munkaerőköltség dinamikája elmarad a bérnél megfigyelttől, ami a szociális hozzájárulási adó csökkentésének köszönhető. Magyarországon a bérhányad nemzetközi összehasonlításban és historikusan is alacsony szinten van, és a termelékenység is a bérnövekedéssel megegyező mértékben emelkedhet már középtávon, továbbá a nemzetközi várakozások a régiónál alacsonyabb pénzromlással számolnak – érvelt a továbbra is mérsékelt infláció mellett Balatoni András. A munkaerőhiánynak két hatása lehet az építőiparra: a termelés elmaradhat a korábban várttól, és az export is csökkenhet. A jegybanki tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac ellenére a foglalkoztatás folyamatosan bővül, ezek együttesen kockázatot jelentenek, ami azonban nem feltétlenül jelez visszaesést.
,,A teljes előrejelzési horizonton felfelé módosítottuk a GDP-előrejelzést, idén 4,4, jövőre pedig 3,5 százalékkal emelkedhet a magyar gazdaság kibocsátása” – mondta az MNB szakértője. A jegybank 2019-től anticiklikus fiskális politikára számít, ezzel a feltételezéssel kalkulálták a makromutatókat. A gazdasági növekedést a fogyasztás bővülése, a lakások iránti kereslet, a nagyberuházások indulása és a már folyamatban lévő fejlesztések átadása támogatja, ez utóbbi vállalati kapacitásbővítésekből és uniós forrásokból áll. Balatoni András hozzátette: az effektív forrásfelhasználás egyenletesebb lehet a következő években, a vállalatokat támogató uniós pénzek tényleges felhasználása most fog csak felpörögni.
Az adott elérhető információk alapján készült el a jegybank előrejelzése, a kormányzatnak viszont lehetnek olyan információi, amelyek felfelé módosíthatják a pályát – árulta el a Világgazdaságnak a GDP-előrejelzésben található rés okát firtató kérdésére Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. A vezető tisztségviselő aláhúzta: a jegybank előrejelzése független prognózis.
