Cél a három százalék alatti munkanélküliség
Nem lesz egyszerű feladat a mostani, 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát 2,5 százalékra lefaragni – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Elméletileg elérhető a 3 százalék alatti munkanélküliségi ráta Magyarországon, ám a gyakorlatban ez rendkívül nehezen, hosszú évek alatt valósulhat meg – nyilatkozta az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak annak kapcsán, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta: a kormány reálisnak tartja a teljes foglalkoztatottságot, illetve a 2,5 százalékos munkanélküliségi ráta elérését. Virovácz Péter úgy véli, több dolog együttesen szükséges a terv megvalósításához: sokévnyi stabil gazdasági növekedés, megmaradó erős külső kereslet a magyar termékek iránt s az, hogy közben ne legyen kereskedelmi háború, ne alakuljon ki válság, a monetáris politika kondíciói pedig ne változzanak. Az elemző utalt arra, hogy az elmúlt öt-hat hónapban a munkanélküliségi ráta 3,8-3,9 százalék körül mozgott, nem történt számottevő elmozdulás.
A kormány részéről az elmúlt hónapokban többször is elhangzott: több százezer potenciális munkavállaló van még az országban, ezért az erősödő munkaerő-kereslet miatt kiemelt feladat a munkaerő-tartalék aktivizálása – például a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők és a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése, utóbbiak esetében akár járulékfizetés nélkül is. A közfoglalkoztatottak száma 46 ezerrel, a külföldön munkát végzőké pedig 15 ezerrel csökkent az utóbbi egy évben. Virovácz Péter utalt arra, hogy az inaktívak számottevő része nem akar dolgozni, a tartósan munkanélküliek nem csekély hányada pedig középkorú, alulképzett, s olyan településen él, ahol nincs munkalehetőség, miközben mobilitási hajlandósága kicsi. Az ING Bank vezető elemzője azzal egyetért, hogy a jövő évi költségvetés tervezete szerint kevesebb pénzt fordítanának közmunkaprogramokra, de nem látja annak a nyomát, hogy aktív munkaerőpiaci eszközökre, képzésekre, átképzésekre több jutna 2019-ben, mint az idén. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap több forrást kapna, de a passzív kiadások jogcímen, azaz álláskeresési ellátásokra költenének. Virovácz szerint az eddigieknél is markánsabb bérfejlesztések szükségesek, hogy a most külföldön dolgozó magyarok közül sokakat hazacsábítsanak, ráadásul vannak olyan ágazatok – például az építőipar –, ahol éppen megkönnyítették a külföldiek, például ukránok, románok magyarországi munkavégzését a munkaerőhiány miatt.
Az elemző úgy véli: a 2,5 százalékos munkanélküliségi ráta úgy érhető el, ha Kelet-Magyarországon 5 százalékos lenne a ráta, Nyugat-Magyarországon pedig mindenki dolgozna, ami nemigen kivitelezhető. A másik út: a dunántúli 1-2 százalékos rátához 2,5-3 százalékos tiszántúli, dél-magyarországi munkanélküliség párosulna. Ehhez nagyobb beruházások, munkahelyteremtési hullám kellene az elmaradottabb régiókban, infrastrukturális fejlesztések (például Szeged–Debrecen között nincs autópálya), az államnak, a cégeknek pedig nagyon sokat kellene költeniük a dolgozók betanítására, átképzésére. Előzetesen a tartós munkanélküliek mentális megsegítése is feladat.
