Magyarországon keresztül ömlik a hamis ruha az EU-ba
Több millió eurós átverés lehetőségére hívja fel a figyelmet az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), amely a kínai új selyemúton keresztül az unióba érkező ruházati termékekhez köthető. A nagy léptékű csalás lényege, hogy a behozott árut messze a valódi értéke alatt vámolják el. Ezt a módszert először a brit hatóságok leplezték le, ahol évekig így rövidítették meg az uniós adófizetőket, az okozott kár akkor 2,7 milliárd eurót tett ki – számolt be a hírről a Reuters.
Az OLAF szerint a csalássorozat nem állt le, csupán az Egyesült Királyság helyett Magyarországon és a görög pireuszi kikötőn keresztül történik, ez utóbbi többségi tulajdonosa 2016 óta a kínai állam tulajdonában lévő hajózási mamutvállalat, a Cosco. A magyar és a görög vámadatok jól mutatják, hogyan ömlött be az EU-ba a szándékosan alulértékelt ruhanemű, itt ugyanis akkor futott fel a behozatal, amikor a csalás leleplezése miatt a briteknél alábbhagyott a termékek importja. A beáramló áru szigorúbb ellenőrzésére lenne szükség – nyilatkozta a Reutersnek Ernesto Bianchi, az OLAF felügyeleti igazgatója. Ezzel szemben a Cosco képviselője úgy nyilatkozott, hogy a cég globális üzemeltetésében szigorúan betartják a helyi és a nemzetközi szabályozásokat, és legálisan működik. A görög és a magyar hatóságok nem kommentálták a kérdést. A hamisítás miatt 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül az Európai Unióban, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis a szellemitulajdon-intenzív iparágak értékesítésének 7,5 százalékát teszik ki – derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentéséből. Magyarországon a kieső bevételek aránya 12,2 százalék, csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Ez azt jelenti, hogy évente 936 millió euró, vagyis nagyjából 290 milliárd forint forgalomkiesést kell elkönyvelniük a magyar vállalatoknak a hamisítás miatt. Ez persze a munkaerőpiacra is kihat, mintegy 9900 munkahely esik ki Magyarországon a csalások következtében.
A magyarok 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis terméket – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a Tárki 2017-es közös kutatásából. A legkelendőbbek a hamisított ruhaneműk (18 százalék), de hamis illatszereket (5 százalék), élelmiszert (3 százalék) és szoftvereket (3 százalék) is sokan vásárolnak. A legtöbben (64 százalék) piacon vagy utcán szerzik be az ilyen termékeket, de 34 százalék azok aránya, akik boltban veszik a hamis árut. A legnagyobb kiesés a gyógyszergyártókat éri, mintegy 140 milliárdos kárt könyvelhetnek el – a szektor bevételeinek 14 százalékát –, jellemzően az interneten rendelt medicinák miatt. A ruházati termékeknél az éves kár mértéke 70 milliárd forint.
