Nyugalmat kell sugároznia az MNB-nek
Az előző kamatdöntés óta a nemzetközi befektetői hangulat továbbra is viszonylag kedvezőtlenül alakult, a kockázati prémiumsokk fennmaradt. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a vártnak megfelelően 25 bázisponttal az 1,75–2,0 százalékos sávba emelte kamatát és bejelentette, hogy minden ülést sajtótájékoztató fog követni. Ez lehetőséget adhat arra, hogy szükség esetén gyorsabban hozzányúlhassanak az alapkamathoz, emellett közvetlenné teszi a kommunikációt. Ezenfelül az Európai Központi Bank szeptembertől az év végéig meghosszabbítja a kötvényvásárlási programját (30 milliárd helyett havi 15 milliárd euró volumennel), majd ezt követően végleg leállítja a vásárlásokat. Érezhetően szigorodtak tehát a globális monetáris kondíciók. Ennek hatására nyomás alá kerültek azon feltörekvő országok, ahol komoly egyensúlytalansági problémákkal küzdenek, mint Argentína és Törökország, vagy ahol az infláció emelkedésével párhuzamosan a jegybank nem kezdett el időben kamatot emelni, mint Románia és Törökország. Utóbbiak esetében a jegybank végül a várakozásokhoz képest érdemben nagyobb kamatemelésre kényszerült.
Magyarországon az elmúlt egy hónapban közel 50 bázispontot emelkedett a 10 éves államkötvény hozama, míg a forint az euróval szemben a 324-es szint közelébe gyengült. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hetekben vegyes jelzéseket küldött. Pleschinger Gyula monetáristanács-tag szerint az MNB továbbra is laza marad, de szükség esetén akár cselekedhetnek is. E kijelentés után folytatódott a forint gyengülése. Mivel a nemzetközi monetáris kondíciók szigorodtak, a befektetők érzékenyebbek lettek a hitelességi kérdésekre, ráadásul a hazai inflációt egyre több felfelé mutató kockázat jellemzi, így fontos lesz, hogyan reagál keddi kamatdöntő ülésén az MNB. Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája szerint az alapkamat 0,9 százalékon hagyása mellett a jegybank igyekszik majd megnyugtatni a piacot, hogy előretekintve az infláció a cél körül alakul, így nincs még szükség monetáris szigorítása. Ez azonban nem biztos, hogy elég lesz a piac meggyőzésére. Amennyiben a kiadott közleménybe belekerül, hogy szükség esetén hajlandók szigorítani a monetáris politikán, akkor az megnyugtathatja a piacokat, ha már a tanácsülést követő sajtótájékoztató hiányában ezt a jegybanki vezetők személyesen nem teszik meg.
Pénteken újabb kedvezőtlen hír érkezhet az euróövezetből: a gazdasági kilátásokat összegző júniusi Markit feldolgozóipari bizalmi index ugyanis tovább csökkenhet. A múlt héten publikált ZEW gazdasági hangulatindexek nagyon jelentős esést mutattak, és történelmi távlatban már Németország és az eurózóna esetében is alacsony szinten állnak. Dunai Gábor OTP-stratéga szerint fontos kérdés, hogy a Markit most megjelenő és az Európai Bizottság június 28-án érkező indikátorai mennyit igazolnak a ZEW által mért hangulatromlásból, amelynek hátterében leginkább az olasz kormány gazdaságpolitikai tervei, a kereskedelmi háború árnya és a német ipar és export a legutóbbi adatokból látható gyengébb szereplése húzódik meg. Egyelőre sem a bizottság, sem a Markit, sem az Ifo indexei nem távolodtak el nagyon a történelmi csúcsoktól, ami egybevág azzal, hogy az eurózóna és különösen Németország gazdasági fundamentumai rég voltak olyan jók, mint mostanában. Ugyanakkor az említett tényezők és a piaci turbulenciák miatt az utóbbi időben több olyan előrejelzés érkezett, melyek alapján az euróövezet idei éves GDP-növekedése a korábban vártnál lassabb, 2 százalék körüli lehet.
