A szülés utáni visszatérést segítené a kormány
A foglalkoztatottak száma 4475 ezer főre emelkedett az idei második negyedévben, ami 55 ezer fővel több, mint 2017 azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezer fővel emelkedett, a közfoglalkoztatottak pedig 39 ezerrel kevesebben voltak az április–júniusi időszakban. A foglalkoztatottság bővülésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy az álláskeresők száma 31 ezer fővel, 165 ezerre esett.
A foglalkoztatottak száma 2010-hez képest már 765 ezerrel emelkedett, ebből 615 ezren az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el – értékelte az adatokat Simon Attila István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedő 100 ezer főből 50 ezren az építőiparban, 30 ezren pedig a feldolgozóiparban találtak maguknak munkát. Folytatódik az életpályamodellek kidolgozása, rendezik a köztisztviselői béreket – minderre a fedezetet a jövő évi költségvetés biztosítja. A munkaerőpiacért felelős minisztériumi tisztségviselő kiemelte: nagy luxus, hogy a nők jelentős része nem tér vissza a munkaerőpiacra szülés után, ezt többek közt a bölcsődei fejlesztésekkel igyekeznek orvosolni.
Az őszi hónapoktól a szezonális tényezők várhatóan már kevésbé lesznek támogatók, ennek ellenére úgy látjuk, hogy az elsődleges munkaerőpiac feszített helyzete miatt a továbbiakban is 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Az alacsony munkanélküliség a nominális bérek emelkedésében is tükröződik, ami azt vetíti előre, hogy a bérkiáramlás továbbra is erős maradhat. A szakértő szerint a gazdasági növekedés legfontosabb hajtóereje a lakossági fogyasztás lesz az idén, becslése szerint 2018-ban
4 százalékkal nőhet a magyar GDP.
A nyári hónapokban – az 1980-as évek eleje óta először – 4,5 millió fölé emelkedhet a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség pedig 3 százalék alá esik – véli Horváth András, a Takarékbank elemzője. Tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, ám a sokat hangoztatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához sokkal érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, amelynél további 4-5 százalékos emelkedésre van tér az ideális munkavállalási korú népességben. A Takarékbank makrogazdasági szakértője leszögezte: ez mintegy 250-300 ezer új munkahelyet jelent, amelyek betöltése gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottság elérését biztosítaná. A magyar gazdaság közel félmilliós munkaerő-tartalékkal rendelkezik, az inaktívakkal, a közfoglalkoztatottakkal, a külföldre ingázókkal és a munkanélküliekkel kalkulálva. Horváth András hozzátette: a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer, magasan képzett munkavállaló versenyszférába irányítása válna lehetővé, ami egészségesebb foglalkoztatási szerkezetet eredményezne.
