Lobbiznak a cafeteriáért a szakszervezetek

A szakszervezetek – kérésük szerint – egy 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást kötnének a kormánnyal a 2016-ban megkötött bérmegállapodás mellé azokról a béren kívüli juttatásokról, amelyek mindenképpen megmaradnának a ciklus végéig – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a Világgazdaságnak az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón.

A MASZSZ három csomagban határozta meg azokat a cafeteria-elemeket, amelyekhez ragaszkodnak. Az első az öngondoskodás, ilyen az egészségpénztár, a nyugdíj-előtakarékosság vagy az önkéntes segélyező pénztárba való befizetés adókedvezménye. A másik a munkaerő-mobilitással függ össze, ilyen az albérleti támogatás, a lakáscélú támogatás vagy az üzemi étkezés. A harmadik csomagba a családdal összefüggő, adókedvezménnyel adható béren kívüli juttatások tartoznának, mint például az iskolakezdési támogatás. Kordás László emlékeztetett, hogy ha a kormány megnyirbálja a cafeteriaszabályokat, akkor jövőre a cafeteriaelemek ugyanúgy adóznak, mint a bérek. A béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását érintő törvény Székely Tamás, a Magyar

Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint több mint kétmillió embert érint. A munkavállalók a cafateriarendszer sutba dobása után évente nettó 90 ezer forint jövedelemtől esnek el.

A kulturális területen és a közszférában a cafeteria kisebb részarányban van jelen, mint a versenyszférában, és főleg az étkezési támogatásban merül ki – mondta Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke –, azonban ennek a visszavétele is 20-25 százalékkal csökkentené például egy könyvtári dolgozó jövedelemét.

A szakszervezetek nyílt levelet írnak minden képviselőnek, azt kérik, hogy az adótörvények július végi végszavazásánál, ne terheljék adóemeléssel a munkavállalókat.