Nem lesz állástalan a rosszul felvételiző

Több mint 75 ezer fiatallal lehetett volna madarat fogatni néhány nappal ezelőtt, amikor kiderült, hogy szeptembertől a felsőoktatásban tanulhat tovább. Ugyanakkor a jelentkezők csaknem 30 százaléka nem jutott be felsőoktatási intézménybe, számos érettségizett pedig nem is próbálkozott továbbtanulással. Egy részük munkát vállal, ám valószínűleg csak szeptembertől: a munkaerőhiány segíti az elhelyezkedésüket. Másik részük, amely az inaktívak táborát gyarapítja, belevághat egy szakma megszerzésébe, az OKJ-s végzettség pluszpontokat hozhat a konyhára a jövő évi felvételin. A Perfekt Zrt. adatai szerint az elmúlt években az OKJ-s képzéseken népszerű szakmának bizonyult a bérügyintéző, a társadalombiztosítási ügyintéző, a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a sportedző, a mérlegképes könyvelő, a logisztikai és szállítmányozási ügyintéző vagy a targoncavezető. A cég tapasztalata szerint a 18–24 éves korosztályban egyre többen döntenek úgy, hogy a középiskola után szakmát szereznek.

Tavaly sem augusztusban, sem szeptemberben nem ugrott meg a regisztrált pályakezdő állástalanok száma, 30 ezer körül volt. Míg 2013 júniusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában 60,7 ezer pályakezdő munkanélküli szerepelt, s ez 12,2 százalékos arányt jelentett az összes regisztrált álláskereső között, addig idén júniusban 23,6 ezer volt a pályakezdők száma, az állástalanok mintegy 10 százaléka.

A 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 296 ezer volt április–június között, a foglalkoztatási ráta pedig 28,7 százalékos, az állástalanok csaknem ötöde ebből a korcsoportból került ki – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A legtöbb pályakezdő álláskeresőt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván; 42 százalékuknak legfeljebb általános iskolai végzettsége van. Ebből a korosztályból csaknem 200 ezren egyetemre járnak, nappali képzésre.

Az Eurostat júliusi adatai szerint a 15–24 évesek foglalkoztatottsági rátája Svájcban 63,1, Hollandiában 62,3, Ausztriában 50,6, Németországban 46,5, Finnországban 42,5 százalékos. A magyar fiatalok foglalkoztatása a francia, a cseh és a lengyel mutatóhoz áll közel, s jobb, mint a szlovákoké, az olaszoké vagy a görögöké. Az adat azért lehet csalóka, mert az Eurostat, mint a KSH is, foglalkoztatottnak tekint minden olyan, 15. életévét betöltött személyt, aki a bázishéten akár csak egy órán át, de munkát végzett fizetés, nyereség vagy családi haszon ellenében.

A 15–24 évesek részmunkaidős foglalkoztatását tekintve Magyarország sereghajtó az Európai Unióban a 6,3 százalékos mutatóval; ez Horvátországban 7,5, Bulgáriában 7,9, Romániában 16, Ausztriában 26,6, Spanyolországban 38,2, Finnországban pedig 44 százalék.

Önkénteseket várnak

Idén háromezer fiatal élhet az önkéntes munka lehetőségével egy ötmilliárd forintos pályázati támogatásnak köszönhetően. A szakmai képzés mellett a fogadó szervezetek az önkénteseknek ingyenes nyelvtanfolyamot, illetve autóvezetői képzést nyújtanak. Olyan 18–21 év közötti fiatalokat várnak az egészségügyi, a szociális és a gyermekvédelmi szervezeteknél vagy a honvédelem területén, akiknek már van középiskolai végzettségük, de nincs munkaviszonyuk, s nem járnak felsőoktatási intézménybe sem. | VG