Öt iparág húzhatja Magyarország gazdaságát a következő tizenkét évben
Arra törekszünk, hogy a külföldi vállalatok minél nagyobb arányban hozzák Magyarországra kutatás-fejlesztési, dizájntervezési, marketing- és értékesítés utáni szolgáltatásaikat – mondta a Világgazdaság kérdésére György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. Kiemelten a nagy hozzáadott értékű beruházásokat kell támogatni, amelyek magas bérek fizetésére adnak lehetőséget, ugyanis így lehet feljebb kerülni az értékláncban. A támogató környezethez hozzátartozik az infrastruktúra is, amely a közművek, az internet és a közlekedés fejlesztését egyaránt magában foglalja. A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár aláhúzta: a kutatás-fejlesztési forrásoknak az ITM-nél történő koncentrálása lehetővé teszi, hogy a versenyképesség javítására költhessük a pénzt. Ugyanakkor a kormánynak nem célja, hogy a piaci mechanizmusok és a verseny fegyelmező erejét kiiktassa.
Jól jelzi a magyar gazdaságszerkezet erősségét, hogy a high-tech export aránya a teljes exportban Magyarországon a legmagasabb az egész Európai Unióban. Az a cél, hogy az ebből származó magas jövedelem minél nagyobb hányada maradjon a magyar munkavállalóknál és a vállalatoknál – fejtette ki György László. Magyarország sikertényezői a nyugati piacokhoz való földrajzi közelség, a fejlett tudástőke és a tény, hogy jó itt élni. Nem véletlen, hogy sok globális vállalat hozza az országba a szolgáltatóközpontját. Az államtitkár szerint, ha megragadjuk az új ipari forradalom nyújtotta lehetőségeket, a globális átalakulások nyerteseivé válhatunk. Ekkor azt a célt is elérhetjük, hogy 2030-ra az öt olyan vezető ország közé kerülünk Európában, ahol a legjobb élni és dolgozni.
A 4 százalék alatt stagnáló munkanélküliség miatt mérföldkőhöz érkeztünk, a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy a munkaintenzív helyett a tőkeintenzív fejlesztés irányába kell elmozdulni – mondta lapunk kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A robotizáció kezdeti költségei ugyan magasak, azonban megtérülnek, ráadásul sok esetben már most is olcsóbb az automatizáció, mint a munkaerő fejlesztése. Bár egyre nagyobb az ipari kapacitás, Magyarország valójában még mindig összeszerelő üzem, mivel nagyjából 50 százalék az exporthoz szükséges importarány, ami a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai között a legalacsonyabb hozzáadott érték. Virovácz Péter szerint a következő két módszerrel lehet javítani: vagy a hazai beszállítókat kellene bevonni a termelési láncba – ezzel a hazai félkész termékek, alapanyagok árát emelni –, vagy a keresetek emelésével, mivel az alacsony bérszínvonal is hozzájárul a gyenge hazai hozzáadott értékhez.
A külföldről behozott termékek logisztikai költségei sokkal magasabbak, mint a helyben termelt áruké – magyarázta a makrogazdasági elemző. A hazai alapanyagok és félkész termékek előállításának felfuttatásához – és egyben az importarány csökkentéséhez – az infrastruktúra fejlesztésére van szükség. Mivel a jövőt az innovációt szolgáló ágazatok fogják meghatározni, különösen az informatikai, az elektronikai és az orvostudományi szektornak lesz kiemelt szerepe. A szakértő hangsúlyozta: igaz, hogy az utóbbi tíz évben emelkedtek a hazai kutatás-fejlesztési kiadások, de a nyugati országokhoz képest még mindig nagy a lemaradás, ezen elsősorban az állami költések emelésével lehet segíteni.
Négy módszer a jegybanktól
A Magyar Nemzeti Bank 180 pontos összefoglalója szerint az importarányt négy módszerrel lehet csökkenteni. Elsőként fejleszteni kellene a mezőgazdasági öntözési infrastruktúrát. Második pontként támogatni kellene a tudásintenzív szolgáltató ágazatokat. Harmadikként az uniós támogatások felhasználásakor a termelőberuházásokra nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. Negyedik pontként a nagyvállalati beruházások támogatását hangsúlyozza a jegybanki dokumentum. | VG
Kulcsiparágak az ITM szerint
· Orvosiműszer-gyártás
· Gyógyszeripar
· Autonóm és elektromos
járművek gyártása
· Biotechnológia
· Hardver- és szoftvergyártás
Forrás: ITM
