A szél lökdösi az áramárakat

Amikor nagy mennyiségű áramot adnak a romániai megújulók, főként a szélerőművek, több villamos energia is áramolhatna Magyarországra annál, mint amennyit a határkeresztező kapacitások megengednek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Piacszerkezeti elemzések című sorozatának első részéből. Ám a tanulmány készítői azt is kimutatták, hogy hiába bővülnének a Románia felőli szállítókapacitások, a hazai piaci árak csak korlátozottan csökkennének, mert nagy romániai szélerőművi termelés esetén megnőne az ottani tőzsdén a kereslet, a piaci árak pedig gyorsan közelítenének a magyarországi szinthez.

Az elemzés a romániai villamosenergia-termelés és a magyarországi áramtőzsde másnapi árainak (HUPX DAM) kapcsolatára összpontosított. A szélenergiára azért került nagy hangsúly, mert a magyar–román áramkereskedelmet a vizsgált órák 60 százalékában a Magyarország felőli export, a többiben az import jellemzi, az pedig, hogy délkeleti szomszédunk éppen exportra vagy importra szorul-e, erősen függ a szélerőműveinek működésétől.

A romániai áramtermelésben egyébként is magas a megújulók aránya a térségi piac-összekapcsolásban részt vevő országokhoz (Magyarország, Szlovákia, Csehország) képest. Erőműveinek együttes beépített teljesítménye 23,3 gigawatt, amelynek több mint a felét adják az ingadozóan működő megújulók. A kínálat ingadozását fokozzák az egyéb típusú erőművek ideiglenes kiesései, amire az elemzés áprilisi példát említ a szén- és gázüzemű létesítmények esetében. Viszont – mutatták ki a MEKH szakértői – ha Románia minden megújulója teljes kapacitáson termelne, az ország ki tudná elégíteni a saját áramigényét. Igaz, nettó exportőrré ekkor sem nagyon válhatna.

Érdekesség, hogy miközben Magyarországon jellemzően a gázerőművek vesznek részt a rendszerszabályozásban, Romániában elsődlegesen a víz-, kisebb részben pedig a szén- és gázbázisúak.