Küszöbön a napelemtenderek
Magyarország készülő energetikai és klímastratégiája az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának 40 százalékos csökkentését jelölheti meg 2030-ra 1990-es bázison, míg a megújuló energia végső felhasználásból való részesedése a tervezet szerint 20 százalékra nő – mondta a Világgazdaságnak Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. A 2011-ben megfogalmazott stratégia új változatának jövő nyár végére kell elkészülnie, a két terület közös cselekvési terve 2019 végére áll össze.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a klímavédelmi intézkedésekre vonatkozó ellenzéki kételyekre reagálva lapunknak leszögezte: Magyarország – tehát nemcsak a kormány, hanem az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság – európai összevetésben is kiemelendő eredményt ért el az egy főre jutó hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.
A stratégia szerint az ÜHG visszafogásának fő területe az energiafelhasználás mérséklése, a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése és a közlekedés zöldítése. Mindezt az innovációra támaszkodó, dinamikus gazdasági növekedés fenntartása mellett kell végrehajtani – mutatott rá Kaderják Péter. Az e téren kínálkozó lehetőségek felmérésére már létrejött az ITM-ben az Energetikai Innovációs Tanács, amely hét munkacsoporttal működik. Az ÜHG-t érintő intézkedések között lakossági oldalon értékes ösztönző a Magyar Fejelsztési Bank nulla százalék kamatozású, 20 éves futamidejű energiahatékonysági hitele, amelyet felértékel a kamatok emelkedése is. A vállalati szférában már jól működik az energiahatékonysági eredményekhez kötött társaságiadó-kedvezmény. A kkv-k számára a Ginop 4-es programon belül 2019 első felétől elérhető támogatás a napenergia felhasználásával történő energiaigény-mérséklést ösztönzi majd. Végül a nagyvállalatokat és az erőműveket az is a környezetkímélőbb és hatékonyabb tevékenység felé tereli, hogy tavaly 5 euróról 20 euróra nőtt az ÜHG-kibocsátás után fizetendő kvóta ára.
Lökést kap az energiastratégia másik kiemelt célkitűzése, a megújulók részarányának növelése is. Bár az elmúlt három-négy évben évről évre megduplázódtak a megújuló alapú – alapvetően fotovoltaikus – hazai beépített kapacitások, a területnek újabb lendületet adhat, hogy 2019 elején megjelennek az első kapacitástenderek a METÁR (megújuló támogatási rendszer) keretében. Ezek a fél megawattosnál nagyobb létesítményekre vonatkoznak, a kisebbek nem engedélykötelesek.
A kormány az ITM feladatául szabta egy új árampiaci jövőkép felvázolását is. Ennek részeként az államtitkárság a jövő év elején szakmai vitát szervez olyan kérdésekről, mint az új gázüzemű erőművek üzembe helyezésének szükségessége, az erőművi kapacitáspiac létrehozása, vagy az energiatárolás életképes módjai. Az utóbbi kapcsán vissza-visszatérő téma, hogy vajon a szivattyús-tározós vagy az akkumulátoros tárolásé-e a jövő Magyarországon.
„Az energiastratégia nem teszi le a voksot egyetlen tárolási mód mellett sem, hiszen már most is vannak az országban jól működő kísérleti megoldások, amelyek révén estek az áramárak a primer szabályozási piacon” – közölte Kaderják Péter. Hangsúlyozta, hogy a fő cél a hazai áramrendszer rugalmasabbá tétele, mert az ezt szükségessé tevő, időjárásfüggő megújulók szerepe egyre nő.
