Még várni kell a komplex korszerűsítések elterjedésére

Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektort is, a helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány pedig komoly áremelkedést generált. E trend ráadásul folytatódik a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb hangulatjelentése szerint. Mint kiderült, a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják a válaszadó cégek, ezért egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási rendszert javasolnak.

Ám így is kedvezően ítélik meg a helyzetüket. A legtöbbjük az idén tovább növekedett: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61 százalék), mind az energiahatékonysági piac helyzetét (55 százalék), mint az előző évben. Az energiahatékonysági piac motorját szerintük az új építések jelentették, mégpedig azért, mert a kedvező intézkedések – például az áfacsökkentés és a CSOK – elsősorban az új építésű ingatlanokra vonatkoznak. Míg tavaly a válaszadók 68 százalékának bővült a rendelésállománya, az idén már a 72 százalékuknak. Azonban 2019-re a kétharmaduk már nem remél növekedést, mert úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac elérte maximális méretét.

A 2017-es évet is szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg, hiszen az új előírások előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát. Ennek köszönhetően érezhetően megnőtt az energiahatékonyabb termékek iránti igény is. De nem eléggé: a lakossági energetikai korszerűsítések gyakran így is elmaradnak, amiért a válaszadók meghatározó része a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget okolta. Éppen ezért hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják, és azt, hogy egy új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az építőipari áremelkedés annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülése a jelenlegi rezsiárak tükrében a becslések szerint 20 év fölé emelkedett. Ennek jelentős része a munkaerő- és gyártókapacitások hiányára vezethető vissza, 15-20 százaléka pedig az épületenergetikai előírások szigorodására.

Az idén

72

százalékkal nőtt

a rendelésállomány