Több gyógyászati segédeszköz is kieshet a közgyógylistáról

Közigazgatási egyeztetés nélkül, „bújtatott vaklicit jellegű szabályozás” jelent meg a Magyar Közlönyben január elején, ami a gyógyászati segédeszközök piacát jelentősen érintheti – mondta a Világgazdaságnak Róka László, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) főtitkára. Szerinte az úgynevezett fixesítési eljárás keretében történő szabályozás módosítását sem egészségpolitikai, sem költségvetési, sem finanszírozási, sem betegellátási szempont nem indokolja. A gyó­gyászati segédeszközöket forgalomba hozók álláspontja szerint a módosítás indokolatlanul növeli az ellátást végző szolgáltatók kereskedelmi és készletezési kockázatát, és rontja a közgyógyellátásra jogosult betegek ellátásának biztonságát és az eszközök minőségét is.

A módosított kormányrendelet alapján az árcsökkenéssel érintett gyógyászati segédeszközök kategóriájában a referenciaártól maximum 5 százalékkal alacsonyabb árig adhatnak be árcsökkentési ajánlatot az érintettek. A fixesítési eljárást követő új referenciaár közzétételével a csoportazonos, helyettesítő termékek közgyógyellátás jogcímén nem rendelhetők, mivel azok ára meghaladja a referenciaárat. A FESZ szerint a rendelet eredményeként automatikusan kieshetnek egyes pelenkák, vércukormérő tesztcsíkok vagy más termékek is a tárgyhavi közgyógylistáról.

A korábbi szabályozás alapján, a fixesítési eljárás keretében, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kiértesítette az összes forgalmazót, hogy egy-egy termék esetében például nem száz forint lesz egy termékkategóriában az eszköz referenciaára, hanem ahhoz képest 5 százalékkal kevesebb, 95 forint. Erre korábban azt mondhatták a konkurens gyártók, hogy ők is 95 forintért forgalmazzák a jövőben a termékeiket azért, hogy a közgyógyellátásra jogosult ügyfeleik számára biztosítani tudják az ellátást. Az új rendszerben január 1-jétől a konkurens gyártók nem mehetnek le a NEAK által meghatározott, a fixesítési eljárásban kialakított új árszintre, ezért ezeknek a gyártóknak a termékei automatikusan kiesnek a közgyógylistáról, mert közgyógyra csak referenciaáras vagy annál olcsóbb terméket lehet rendelni – mondta a FESZ főtitkára lapunknak.

A FESZ 2018 végén a módosítás kapcsán levelet írt Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének. Ebben arra kérik a jogalkotót, hogy a miniszteri rendeletben pontosan határozzák meg azokat a termékköröket, melyeket az új szabályozás érinthet, valamint szeretnének választ kapni arra is, hogy mi volt a jogalkotó célja a fixesítési eljárással. A FESZ levelére egyelőre nem reagált a tárca. Lapunk is megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ahol későbbre ígértek tájékoztatást.

Több mint 12 milliárdot spóroltak a vaklicittel

Magyarországon a vaklicitet 2011-ben vezették be. Már 2012-ben a gyógyszerkassza 7,5 milliárd forinttal költött kevesebbet olyan receptköteles készítményekre, amelyeket a lakosság folyamatosan vásárolt. 2013‑ban 2,5 milliárddal, 2014-ben újabb 2 milliárd forinttal többet spóroltak meg – mondta tavaly ősszel egy kérdésre válaszolva Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Összesen eddig több mint 12 milliárd forintot takarítottak meg a rendszer bevezetésével az államkasszának és a betegeknek. A vaklicit lényege, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) félévente versenyt hirdet az azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek között, és azt kéri a gyógyszergyártóktól, hogy tegyenek ajánlatot a készítményeik árára. Az ajánlattételkor a gyógyszergyártók nem ismerik a versenytársak árait. A vaklicit célja a generikus készítmények árának és ezáltal a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentése. | VG