Duplázott a gyógypedagógus-képzés

Szeptembertől már hét hazai egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés, míg korábban – 2006 előtt – csak egyetlen ilyen felsőoktatási intézmény volt – mondta el képviselői kérdésre válaszolva Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Emellett speciális tartalmú konduktorképzés indult a Semmelweis Egyetem Pető András Karán, a gyógypedagógia és a konduktív pedagógia pedig már önálló mesterképzéssel is rendelkezik. Nemcsak a képzőintézmények száma bővült, hanem 2013 és 2018 között több mint kétszeresére, 876-ról 1858-ra emelkedett a gyógypedagógus-alapképzésre felvett hallgatók száma is.

Az Emmi legutóbbi – 2018. októberi állapotokat tükröző – adatai szerint Magyarországon korai fejlesztésben 5149 (18 hónapnál fiatalabb) gyermek részesül, az ellátásukat 466 szakember, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógus, pszichológus végzi. Országszerte csaknem 9600 szakember dolgozik ezekben a munkakörökben, miközben 2010-ben mindössze 5700 volt az összlétszámuk. Magyarországon a koraszülött babák aránya 2017-ben 8,3 százalék körül volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ami magasabb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 6,8 százalékos átlagánál. A KSH szerint hazánkban az elmúlt időszakban érdemi javulás nem történt a koraszülések és az alacsony súllyal születések előfordulásának gyakoriságában, az érintettek életesélyei azonban javultak.

A Semmelweis Egyetem Pető András Karának pedagógiai szakszolgálata átlagosan havi 250 gyermeket lát el, túlnyomó többségük első tanácsadásra vagy kontrollra érkezik, a többiek pedig korai fejlesztésen vesznek részt heti néhány órás időtartamban. Ez utóbbi is ingyenes, és jellemzően budapestiek veszik igénybe. A vidéki gyermekeknek lehetőségük van édesanyjukkal együtt háromhetes intenzív fejlesztésen részt venni, az elhelyezést és az ellátást térítés ellenében vehetik igénybe.

Az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (tvk) szerint, ahogy tavaly, úgy az idén is csaknem 67 millió tvk-pont áll rendelkezésre a korai fejlesztést végző, valamint a kiemelt feladatokat ellátó intézményeknél. Ebből a legtöbbet – 22,8 millió pontot – az Újpesti Egészségügyi Kft. kapja, megelőzve a Gézengúz Alapítványt, a budapesti Autizmus Alapítványt, a Vadaskertet és a Dévény Anna Alapítványt – derül ki az Egészségbiztosítási Alap finanszírozásának szabályozásából.

A KSH adatai szerint a 2017–2018-as tanévben 9200 óvodás gyermek volt sajátos nevelési igényű (sni), 580-nal több, mint egy évvel korábban, 82 százalékuk integrált nevelésben részesült. A súlyosan és a halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztésére 127 feladatellátási hely volt, öttel több, mint az előző évben. A több mint 2,4 ezer tanuló fejlesztését 381 pedagógus látta el, a számuk egy év alatt 17 százalékkal csökkent. Az általános iskolákban az sni-tanulók száma csaknem 500-zal nőtt egy év alatt. A 2017–2018-as tanévben a létszámuk 55,2 ezer volt, ami az általános iskolások 7,5 százalékának felelt meg. A középiskolás sni-tanulók aránya – folytatva az előző évek tendenciáját – 0,2 százalékponttal 5,3 százalékra nőtt.

A diagnózis után hosszúak a várólisták

A tb által finanszírozott korai fejlesztések főleg a nagyvárosokban érhetők el, de az úgynevezett magánfejlesztőházakban is vállalnak a konduktorok egyéni és csoportos terápiákat. Például egy gyulai központban az egyéni 90 perces foglalkozásért több mint 13 ezer forintot kell fizetni, csoportos fejlesztés esetén pedig 4600-at fejenként. Budapesten a Dévény Anna-módszeren alapuló 45 perces csecsemőtorna hétezer forintba kerül, ugyanennyi egy logopédiavizsgálat. Egy háromnegyed órás beszédfejlesztő terápia ára átlagosan ötezer forint, három-négy fős csoportban pedig háromezer. | vg